22 év telt el az Igazából szerelem bemutatása óta, de egy furcsa részlet a mai napig sokakat zavarba ejt: Keira Knightley és Thomas Brodie-Sangster közötti meglepően kis korkülönbség. Vajon miért érezhetjük mégis úgy, hogy két külön világot képviselnek a filmben?
Bár kevés modern karácsonyi film érte el az „örök klasszikus” státuszt, az Igazából szerelem (Love Actually) meglepő siker lett, és mára sokak ünnepi rituáléjának része. Richard Curtis jellegzetes, egyszerre bájos és szatirikus írói stílusa megosztó: egyesek rajonganak érte, mások kritikával illetik. Azonban az, hogy a film ennyire sokszínű, több történetszálon keresztül mutatja be a szerelem különböző arcait, épp ezt teszi időtállóvá – és egyúttal problémássá is. Mert ha közelebbről megnézzük, akad benne egy furcsa, sokakat máig zavarba ejtő részlet: Keira Knightley és Thomas Brodie-Sangster valójában csak négy év korkülönbséggel játszottak két teljesen eltérő élethelyzetben lévő karaktert.

Az egyik legemlékezetesebb történetszál Sam (Thomas Brodie-Sangster) és nevelőapja, Daniel (Liam Neeson) kapcsolatáról szól. Sam még csak ismerkedik az első szerelemmel, miután elveszítette édesanyját. A történet kedves, őszinte, és a fiú érzelmi fejlődésére helyezi a hangsúlyt.
Keira Knightley karaktere, Juliet, ezzel szemben friss házasságban él Peterrel (Chiwetel Ejiofor), miközben férje legjobb barátja, Mark (Andrew Lincoln) titokban szerelmes belé. Juliet felnőtt nőként jelenik meg, akinek két férfi is odavan a szerelméért – mégis alig kap valódi jellemet vagy döntési teret a történetben.
És itt jön a csavar: Brodie-Sangster mindössze 13 éves volt a forgatás idején, Knightley pedig csak 17 – mégis két teljesen eltérő élethelyzetet és érettségi szintet képviselnek a vásznon. Ez a négy év a vásznon mintha évtizedekké nőne.
Sam története működik, mert ártatlan és hiteles. A kisfiú a gyász, a kötődés és a szerelem első pillanatait éli át, miközben megnyílik nevelőapja felé. Ezzel szemben Juliet története kényelmetlenebb. Mark viselkedése – hogy rejtve, titokban rajong Julietért, majd „nagy jelenetben” gyakorlatilag zaklatás határát súrolva vall szerelmet – inkább romantikusnak van beállítva, semmint problémásnak.
A legfurcsább mégis az, hogy Juliet karaktere, bár két férfi is odavan érte, gyakorlatilag passzív bábként van jelen a történetben. Nincs igazán szava, nincs fejlődési íve, és egyetlen karakterpillanatot sem kap úgy, ahogy Sam. Mintha a női szereplőknek ebben a filmben az lenne a dolguk, hogy elviseljék, megbocsássanak és szépek legyenek – függetlenül attól, hány évesek vagy milyen helyzetben vannak.
Az Igazából szerelem sokaknak kedves, nosztalgikus film – de ettől még nem mentes a problémás üzenetektől. Juliet történetszála arra mutat rá, mennyire eltérő elvárásokat támaszt a film a női és a férfi karakterekkel szemben. Míg Sam fejlődik, dönt, küzd és tanul, addig Juliet csak „jelen van” – és ez különösen zavaró annak fényében, hogy Keira Knightley a valóságban alig volt idősebb Brodie-Sangsternél, mégis olyan férfiakkal szerepelt, akik 10-15 évvel voltak idősebbek nála.

22 év telt el a film bemutatása óta, de a benne megjelenő dinamikák még mindig érdemesek a vizsgálatra. A korkülönbség nem csak számokban mérhető – hanem abban is, ahogyan a filmek megmutatják, kinek mennyi hangja, döntése és súlya van egy történetben. És ez a disszonancia az Igazából szerelem egyik legmegdöbbentőbb, mégis rejtett rétege.