Az „igen” minden bizonnyal gyönyörű szó. A kérdés és a válasz már évek óta áthatott tudatalattimban, de csak tegnap éreztem úgy, hogy felfogtam az igen szó mélyebb jelentőségét.
Az „igen” kimondása a nyitottság állapota, amikor a világegyetemet a szívünkbe hívjuk, éppúgy, mint egy virág nyitott szirmai hívják a napfény sugarait. Az „igen” kimondása az elfogadás állapota, amely azon a belső tudáson alapszik, hogy minden, ami történik, helyes, tökéletes és a legjobb. Továbbá ezt a pillanatot ugyanaz a Legfelsőbb Intelligencia tervezte, amely minden csillagot, minden fűszálat, testünk minden sejtjét és a teremtés minden szemcséjét megtervezte, és hogy az Intelligencia ugyanaz az intelligencia, amely a mi magunkban létezik. Ez a Legfelsőbb Intelligencia éppen ebben a pillanatban ajándékozta meg nekünk azt a helyzetet, amely életünk végső célja felé visz előre minket. Néha, amikor egy hajó előre halad a rendeltetési hely felé, meg kell fordulnia és ellenkező irányba kell haladnia. Kívülről úgy tűnhet, hogy eltér a menetétől. De a hajó kapitánya megfordította a hajót, hogy elkerülje az útjába kerülő jéghegyet. Tehát még a látszólagos visszafelé irányuló mozgás is valójában ugyanazon cél felé halad.
Az „igen” kimondása a jelen megünnepléséről szól, tudván, hogy azt az életet éljük, amelyet magunk választottunk, akár emlékszünk erre a választásra, akár nem. Az életre igennel való válaszadás módja a boldogság, az erő, a pozitivitás, a türelem és a hit megszerzésének, valamint az életünk következő, fejlettebb mintájának gördülékenyebb és gyorsabb átmenetének felgyorsítása. Ez az elfogadás, hála és nyitottság hozzáállása megszabadít minket a kételyektől, aggodalmaktól és belső konfliktusoktól. Segít az elmének felülemelkedni azokon a csalódásokon, tagadásokon és elutasításokon, amelyekkel az ember életében elkerülhetetlenül szembesül.
A skóciai Findhorn Alapítvány kertjében volt egy tisztánlátó, aki hallani tudta a dévák vagy a természeti szellemek által közvetített üzeneteket. Az egyik üzenet, amelyet rögzített, a következő volt: „Mindig keresse meg és találja meg a hely és a pillanat egyedi ízét, nem kívánva mást. Például egy esős napon értékelje a jót, és menjen vele; tegyen valami kedveset az időjárásnak megfelelően. Minden pillanatnak megvan a maga szépsége, de ezt az emberek semmissé tehetik, akik ellenállnak az áramlásnak és így kivonják magukat a harmóniából.”