Fodor Zsóka, Galkó Balázs. Csak két név a magyar színészek közül, akik bár idősebbek, mégis dolgozniuk kell, mert a nyugdíjukból nem tudnának megélni. A portás állás Straub Dezsőből is előcsalogatta az emlékeket.
A napokban mi is foglalkoztunk Galkó Balázs cseppet sem egyedi helyzetével. Szerencsére Kováts Adél, a Radnóti Színház vezetője segíteni akar a nehézségeket megélő színészen.
Straub Dezső is megszólalt
Ám most egy másik perspektívába állította a portási állást. Egy kedves történetet osztott meg Facebook oldalán, amely Bodrogi Gyula személyéhez kötődik. A jelenlegi „portás probléma” kapcsán jutott eszébe ez a kedves emlék és szerencsére közzétette.
A régi Vidám Színpadon (tán még emlékeznek rá néhányan, hogy volt valaha egy ilyen színház a Révay utcában) Bodrogi Gyula igazgatása alatt történt, hogy megüresedett egy portási állás. A színház éppen nem volt túl fényes helyzetben, Gyuszi maximum 40.000 Ft-ot tudott fizetni ezért a munkáért. (Ez már akkor sem volt eget rengető havi fizetés!) Nem nagyon akadt boldog jelentkező. Egy este az előadás szünetében betotyogott egy idős bácsi, aki odaállt Bodrogi elé: – Igazgató úr! A portási állás… Szívesen elvállalnám! – Gyuszi elmosolyodott.
– Hát kedves bátyám, a színháznak nincs rá sok pénze… – mondta Bodrogi.
– Van ilyen. – válaszolta a kisöreg.
Aztán igazgatónk tovább érdeklődött:
– Aktív korában mivel tetszett foglalkozni?
– Színházigazgató voltam” – felelte a vendég.
Bodrogi lassan felállt.
– Kiket tetszett igazgatni?
– Jávor Pált, Tolnai Klárit…
A mondat nem lett befejezve.
– Sajnos csak százezer forintot tudok adni – közölte vigyázzállásban Bodrogi!
– Százezer???” – néztem rá döbbenten. – Miből Gyuszi?
Halkan odasúgta:
– Ha kell, az enyémből!”
Karcsi bácsi – ha jól emlékszem a nevére – közel egy évig őrizhette még a Vidám Színpad művészbejáróját. Egyenesen szeretett munkahelyéből, a színházból költözött a mennybéli társulathoz. Igazgatónak? Vagy portásnak? Azt hiszem, mindegy…
Érzelmeket és gondolatokat váltott ki
Straub Dezső bejegyzéséhez azóta is özönlenek a kommentek. Sokan megköszönik a kedves történetet, mások pedig éppúgy méltatják Bodrogi Gyula személyét, mint ahogyan Straub Dezső is tette. Vannak, akik Galkó Balázs ügyére terelik a figyelmet.