Ha sokat pörgetjük a közösségi médiát, ám a Facebook-függőség nem feltétlenül van jelen az életünkben. Vagy mégis? Erre kerestük a választ!
A Facebook-függőség létező kórkép. Bár az utóbbi időben már nemcsak a Facebook van jelen az életünkben, hanem az Instagram és különösön a Tiktok is egyre népszerűbbek, mégiscsak Facebook-függőségként hivatkozhatunk arra a jelenségre, amikor a közösségi média oldalakat pörgetjük. A pörgetés jelentheti a videók nézését, kommentek írását és olvasását, valamint azt is, hogy rákeresünk ismerősökre, és azt nézegetjük, mi van velük. Természetesen ettől még nem vagyunk függők, de vannak arra utaló jelek, amiket ha észlelünk magunkon, elgondolkodhatunk arról, hogy tudjuk-e még korlátok közé szorítani a közösségi oldalak felhasználását.
Innen tudhatjuk, hogy Facebook-függőséggel állunk szemben
Legyen szó rólunk, párunkról, gyermekünkről vagy egy barátunkról, a függőség tünetei ugyanolyanok. Ha rólunk van szó, és a barátaink azzal cukkolnak, hogy Facebook-függők vagyunk, vehetjük intő jelnek, ám vannak bizonyos szokások és sémák, amik alapján biztosak lehetünk abban, hogy gondunk van.
Az úgynevezett Bergen-féle Facebook függőségi skála hat megállapítás alapján deríti ki, hogy függő-e az ember. A megállapításokat egy egytől ötig terjedő skálán kell pontozni úgy, hogy az ötös azt jelenti, hogy nagyon gyakran csináljuk az adott dolgot, az egyes pedig azt, hogy soha.
A következő mondatokat kell pontoznunk ahhoz, hogy megfejtsük Facebook-használatunk mibenlétét. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha munkaeszköz is számunkra a közösségi média, ezek a kérdések nem vonatkoznak ránk!
- Sok időt töltök azzal, hogy a Facebookról gondolkozom, vagy arról, hogy mit fogok csinálni rajta.
- Alig várom, hogy újra meg újra megnyissam a Facebookot.
- Amikor facebookozom, minden más tennivalódról elfeledkezem.
- Próbáltam kevesebb időt tölteni rajta, de nem sok sikerrel.
- Nyugtalannak érzem magam, ha nem facebookozhatok.
- Olyan sokszor használom, hogy negatív hatással van a munkámra, tanulmányaimra vagy emberi kapcsolataimra.
Ha sokszor értékelted magad négyessel vagy ötössel, talán érdemes megfontolni azt, hogy ,,lejössz a szerről”!
Hogyan szokjunk le?
A Facebook-függőség nem különbözik az éjszakai nassolástól, de a cigarettától és a drogoktól sem. A különbség csupán annyi, hogy kevesebb gondot okoz, mint bizonyos szerek használata, de hosszabb távon akár emberi kapcsolataink is kárát láthatják a közösségi média fokozott használatának. Érdemes hát megfontolunk azt, hogy hogyan lehetünk úrrá esetleges Facebook-függőségünkön.
Először is állapítsuk meg, hogy naponta nagyjából mennyi időt töltünk az oldalon, és azt is, hogy pontosan mivel. Fontos hangsúlyozni, hogy ha munkával kapcsolatban használjuk az oldalt, szóba sem kerül, hogy függők lennénk! Ha híreket olvasunk, amiatt sem kell feltétlenül aggódnunk, ám ha olyan dolgokra használjuk, amelyektől valós információt nem kapunk, csupán pótcselekvés, sok időt elvesz tőlünk.
A napi két órát nem kellene meghaladnia a munkán kívüli képernyőhasználatnak, így ez is lehet jele annak, hogy vissza kell vennünk. Ha tudatosan szeretnénk leépíteni a Facebook előtt töltött időt, akár stopperrel is mérhetjük, és kitűzhetünk magunk elé napi negyedórával kevesebbet, mígnem a végére napi fél órával, vagy annál kevesebben is be fogjuk érni.
Az is jó megoldás lehet, hogy ha kiderül, hogy mennyi időt Facebookozunk, felírjuk, hogy az ezzel töltött időben mi mindent csinálhattunk volna. Megnézhettünk volna egy filmet a párunkkal, elkészíthettük volna az ebédet, haladhattunk volna egy könyvvel, vagy kávézhattunk volna a barátnőnkkel. Ha megértjük, mennyi idő megy el a közösségi média-oldalak használatával, azt is láthatjuk, hogy milyen fontos dolgokról maradunk le miatta.
Fontos, hogy úrrá legyünk függőségünkön, mert akár az alvásunk minőségét is ronthatjuk rossz szokásunkkal. Ha esténként arra gondolunk, hogy ki mit posztolt vagy kommentelt, netán arra, hogy mi milyen hozzászólást kaptunk, és az hogyan hatott ránk, nemcsak az alvást vonjuk meg magunktól, hanem még idegeskedünk is!
A függőség felismerése nagyon fontos, és ha úgy gondoljuk, hogy komoly a baj, tépjük le a sebtapaszt, és úgy, ahogy van, hanyagoljuk a közösségi felületet, és találjunk helyette valami más, egészségesebb szórakozást!
Forrás: CNBC, Very Well Mind.
Nyitókép forrása: Unsplash