A rejtvényújságok több háztartásban megtalálhatóak. Ki ezt, ki azt a rejtvényt szereti, ám azt nem sokan tudják, hogy kik is állnak ezek mögött az újságok mögött. Dr. Erős Zoltán évtizedek óta a rejtvények szerelmese és készítője egyaránt, s ugyan már inkább csak fejteni szokott, végigkalauzolt engem a rejtvénykészítés történelmén, s persze közben róla is sok minden kiderült.
A családomban mindig előkelő helyet foglalt el Dr. Erős Zoltán 1986-ban megjelent Rejtvényböngészde című kötete, ami a mai napig hatalmas segítség a rejtvényfejtőknek. A szüleimnek és a nagymamámnak is megvan, sőt, a nagymamám a mai napig rendszeresen kezébe veszi. Bár valamelyest használja az internetet, semmi sem pótolhatja számára a Rejtvényböngészdét. Meg szerettem volna ismerni az embert, aki megírta a családom számára létfontossággal bíró kötetet, felkerestem hát Erős Zoltánt!
Otthonos budapesti lakásba érkezem, ahol a ma már nyugdíjas Zoltán és felesége, Edit azonnal hellyel és házi krémessel kínál. Hamar előkerülnek régi újságcikkek, még Zoltán pályakezdő korából is. Az online világ írójaként irigykedve lapozgatom a kézzel kivágott, szépen albumba ragasztgatott újságcikkeket. Mint megtudom, a ’60-as és a ’70-es években sem volt könnyű megvetnie az embernek a lábát a média világában: a tudás mellett szerencsére is szükség volt hozzá, akárcsak manapság. Erős Zoltán pályája során többek közt a Magyar Hírlap és a Népszava újságírója is volt, majd a 168 óra, a Színes RTV és a Füles vezető szerkesztője.
Amikor arról kérdezem, hogy melyik műfaj áll hozzá a legközelebb, az újságírói, a rejtvénykészítői, netán a szerkesztői, egy szóban összefoglalja a választ: mindegyik. Ez jól látszik az összegyűjtött cikkeken is, ugyanis Erős Zoltán korántsem csak a rejtvényekben volt otthon! Tollat ragadott akkor, amikor Bubik István Londonban dolgozott, amikor a Dallas volt a legnépszerűbb sorozat Magyarországon, és akkor is, amikor Mary Zsuzsit kereste meg külföldön.
,,Az egyik legokosabb ember Magyarországon”
-ilyen címmel is jelent meg róla cikk, és hamar kiderül, hogy a kijelentés egyáltalán nem volt túlzó. Amikor első rejtvényes emlékéről kérdezem Zoltánt, egészen a gyerekkoráig visszautazunk:
A gyermekkoromat Csenyétén töltöttem, és a tőlünk négy kilométerre lévő Felsőgagyra jártam ministrálni Burger Jánoshoz, a helyi lelkészhez. Hozzánk csak a Szabadföld és a Pajtás újság járt, úgyhogy nagy élvezettel olvastam az Élet és Tudományt, amit János atyától kaptam. Ebben találkoztam az első rejtvényekkel, amikor úgy nyolcéves lehettem.
Könyvesbolti eladóként helyezkedett el Budapesten az Erkel Ferenc könyvesboltban. Itt ismerkedett meg többek közt Petrovics Emil zeneszerzővel, Tarján Tamás irodalomtörténésszel, valamint Baranyi Ferenc és Ladányi Mihály költőkkel is. Ezeknek a kapcsolatoknak hála diákkori újságírói gyakorlatát fiatal felnőttként tudta kamatoztatni. Ekkor már rendszeresen fejtett és készített is rejtvényt. Elmondása szerint nem tudott úgy végigmenni az utcán, hogy ne jusson eszébe egy-egy újabb feladvány.
A Rejtvényböngészde első kiadása 1986-ban jelent meg, aminek az újabb, átdolgozott darabjai egyre vastagabbra duzzadtak. Összesen tíz könyv viseli Erős Zoltán nevét, melyek közt nemcsak rejtvényekkel foglalkozó kötetek vannak, hanem irodalmi témákban is segítséget nyújtanak. Erős Zoltán ugyanis erőteljesen kötődik az irodalomhoz, ezért irodalomtörténészként doktorált. Doktori munkáját Benedek Elekről írta, ám nem úgy, ahogy mi ismerjük, ugyanis Benedek Elekről mint újságíróról szólt az értekezése.
Legnagyobb munkái közt a Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig és a Magyar történelmi helynevek A-tól Z-iget tartja számon. Erről egy interjúban azt mondta, hogy ,,lexikont mindig istenkísértés írni”, hiszen a szerzőt két dolog miatt veszik elő: vagy azért, mert beleírt valakit a lexikonba, vagy azért, mert valaki kimaradt belőle.
Több olvasói levelet kapott e kötetekről, melyek közt sok segítő szándékú kritika is volt, s ő egyiket sem hagyta köszönőlevél nélkül. Köteteinek hála, bárhol is fordult meg az országban, mindig tudta, hogy az adott faluban járt-e egy-egy ismert író, és hogy az kinek a szoknyája után futott.
Vágó Istvánnal együtt írták meg a Fele sem igaz című könyvet, és Rózsa Györgynek is segítségére volt Bűvös hatos című könyve megírásában, emellett pedig ismert kvízműsorok kérdéseit állította össze.
Amikor rákérdezek arra, hogy a könyvírás számára szenvedélyt vagy munkát jelent-e, ezt a választ kapom: „szenvedélyes munkát”.
Erős Zoltán elmondása szerint a skandináv rejtvények a legnépszerűbbek, de szorosan követi a sudoku is, ami nem a hagyományos értelemben vett rejtvény. Mint mondja, könnyedén fel lehet ismerni egy-egy skandináv feladvány készítőjét, hiszen a szerzők előszeretettel használják ugyanazokat a kifejezéseket.
Legnagyobb döbbenetemre azzal a ténnyel szembesülök, hogy a rejtvények többségét ma már gépekkel csinálják, így egy átlagos méretű rejtvény akár egy-két óra alatt is elkészülhet. Érdekesség azonban, hogy ma is megfejthetőek azok a rejtvények, amelyek a Füles első számában jelentek meg 1957-ben. A rejtvényfejtés jövőjéről azonban meglehetősen borúlátó gondolatokat fogalmaz meg a rejtvénymester:
A rejtvénykiadványok egyre kevesebb példányban jelennek meg, mert az embereknek ma már nincs idejük rejtvényt fejteni. Az utánpótlás megvan nyugdíjasokból, de a dolgozó embereknek egyszerűen nincs idejük arra, hogy leüljenek egy rejtvény elé.
Erős Zoltán régi cikkeit böngészve megállapítom, hogy korántsem csak a kvízekben és a rejtvényekben van otthon, ugyanis számos témában megfogalmazta véleményét, illetve készített riportokat és interjúkat. A Budapest TV-ben ismert magyar művészekkel beszélgetett, de személyiségét írásaiban is tetten lehet érni. Egy-egy interjú bevezetőjében vagy éppen a kérdésekben betekintést enged az olvasónak az újságírói életbe, még ha csak fél-fél mondatokkal is, melyek rendkívül személyessé teszik munkáit.
Zoltán – bár ma már csak fejti a rejtvényeket – örömmel gondol vissza a legnagyobb magyar rejtvényfejtőlapnál töltött éveire, és nagy erőkkel dolgozik a Magyar írók titkai című kötetén.
Nyitókép forrása: Coloré
