Cikkünkből megismerheted a pünkösd eredetét és történetét.
A pünkösd görög eredetű szó, jelentése: ötvenedik. Az ünnep a keresztény kultúrkör fontos része, ekkor áradt ki a szentlélek Jézus tanítványaira, az apostolokra, illetve ez a nap egyben az egyház születésének ünnepe is.
Mikor ünnepeljük?
Mozgó ünnep, vagyis minden évben máskorra esik. Időpontját a húsvéthoz kötik, amelynek dátuma szintén évente változik. A jeles alkalom egyben a Szentlélek eljövetelének ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik nap, azaz pünkösdvasárnap a húsvétot követő hetedik vasárnap. (Az ünnep időpontja mindig május 10. és június 13. közé esik.)
A pünkösd története
Az ünnepről szóló első feljegyzések az Ószövetség idejébe nyúlnak vissza, ám akkoriban még zarándokünnepként emlegették, amikor is Izrael fiainak Jahve színe elé kellett járulniuk. Nem ez volt ugyanakkor az egyetlen neve: hívták már aratási ünnepnek és az első termés ünnepének is (az emberek ekkor adtak hálát a búzatermésért, amiből adományoztak is a szegényeknek.) Jézus Krisztus idejében már a Törvény kihirdetését – ami az Egyiptomból való kivonulás utáni ötvenedik napon történt – ünnepelték ekkor, míg az Újszövetségben a Szentlélek eljöveteleként írnak pünkösdről.
Az egyház születésének napja is ez
A biblia szerint Jézus mennybemenetelét követően, egy napon, amikor a 11 apostol és Szűz Mária éppen egy helyen tartózkodott, hatalmas szélvihar rázta meg a környéket, majd lángok kíséretében a Szentlélek leszállt a tanítványokhoz, akik különféle nyelveken kezdtek beszélni. Így az odasereglett, különféle származású zarándokok a saját nyelvükön hallhatták az apostolok prédikációját. Péter tanai szerint ez nem volt más, mint a próféciák beteljesedése és a kérdésre, miszerint mitévők legyenek most, így felelt: vegyétek fel a keresztséget. Buzdítására még aznap több ezren megkeresztelkedtek, ezért lett pünkösd egyben a keresztény egyház születésnapja is.
1956-ig vigíliát, azaz éjjeli misét is tartottak ilyenkor, 1969-ig pedig oktáva volt, ami annyit tesz, hogy egy egész hétig ünnepeltek, és a húsvéti időszak a pünkösdöt követő szombaton ért véget. Érdekesség, hogy a májust gyakran emlegetik pünkösd havaként annak ellenére, hogy a húsvét utáni ötvenedik nap sokszor már júniusra esik. Ehhez az időszakhoz egyébként számos hagyomány és hiedelem kapcsolódik: Gyimes-völgyben úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor jó termés és sok bor várható. Míg a csapadéknak nem örültek, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót” (Penavin 1988: 94).
Húshagyókedd, hamvazószerda: mit ünneplünk ezen a két napon?
A húshagyókedd és hamvazószerda nevét bizonyára mindenki ismeri, ám azt sokan nem tudják, milyen hagyományok fűződnek eme jeles napokhoz. Korábbi cikkünkből megtudhatod.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix