Napjaink egyik legnépszerűbb magyar zenekarával beszélgettünk, az indulásról, a tervekről és az új lehetőségekről.
Az X-Faktorban találkozhatott velük először a közönség, majd sorra feltűntek az ország különböző színpadain, fesztiválokon, klubokban, sőt, a Bagossy Brothers Company előzenekaraként turnéztak végig egy szezont. Tavaly A Dalban is megmérették magukat, idén pedig a nagy újranyitás után már egyből a Budapest Park színpadán játszották el első és második lemezük dalait. Ők a Chain Brige Pop, Hajdu Erik, Hajdu Zoli, Kádi Balázs, Szombathelyi Dávid és Bauer Attila popformációja.
2016-ban alakultatok meg. Mi kovácsolt titeket zenekarrá?
Hajdu Erik: A zenekar 4/5-e már régebbről ismeri egymást, ezért is volt időnk jobban egymásra hangolódni, és zenekarrá válni.
Hajdu Zoli: Sok közös élmény köt össze minket az életben, mivel régóta ismerjük egymást és barátok is vagyunk, így az egység kialakítása önmagában valamivel egyszerűbb volt. Az, hogy igazán zenekarrá érjünk: a sok próba, a színpad, a tehetségkutatók, a közös utak összességében sokban hozzájárultak a dologhoz.
Az elmúlt években számos tehetségkutató versenyen is feltüntetek, amelyeken sorra bebizonyítottátok, hogy nemcsak jók, hanem egyenesen zseniálisak vagytok. Mit gondoltok, mi az, amivel ki tudtatok tűnni a többi fiatal zenekar közül?
Hajdu Zoli: A dalszövegek világa, egy olyan zenei köntösbe burkolva, ami a legjobban tükröz minket, s emellé társulhat még a barátság jelenléte a színpadon.
Hajdu Erik: Önmagunkat adjuk. Nagyon fontos, hogy a zenekar azonos legyen a saját zenéjével, mert ettől lesz hiteles és őszinte. Ez lehet a kulcsa.
Szombathelyi Dávid: Az alázat a legfontosabb, amit belerakunk a zenénkbe, a technikai felszerelésünk fejlesztésébe, illetve a hiteles dalszövegeket emelném még ki.
Ma már a Petőfi rádió is gyakran játssza a számaitokat. Milyen érzés volt először hallani magatokat egy olyan „helyen”, amit országszerte hallgatnak?
Hajdu Erik: Egyszerre volt jó és ijesztő érzés. Megtiszteltetés, amikor csak a te zenéd szól a rádióban sok ezer embernek, de ijesztő, mert úristen, ez az én hangom? (Nevet.)
Hajdu Zoli: Nagyon nehezen tudnám megfogalmazni ezt az érzést. Teljesen lesokkolt, nem igazán tudtam elhinni, de mindezek mellett nagyon jó érzéssel töltött el. Sokáig álmodtunk arról, hogy „na, majd egyszer”, és végül összejött.
Nagy dolog a rádióban szerepelni, de a koncertélmény azért mégis csak más… Ahogy ti, úgy a közönségetek is egyre növekszik. Mit gondoltok, mi az, amivel ennyire sikerült megfogni a magyar rajongóitokat?
Szombathelyi Dávid: Talán a zene mellett, az egyszerű és közvetlen kisugárzásunk.
Hajdu Erik: Az őszinteség. Nem akarjuk másnak mutatni magunkat, mint akik valójában vagyunk.
Hajdu Zoli: Igyekszünk egy olyan belsőséges, kellemes légkört teremteni köztünk és a hallgatóság között, amivel közel érezhetik magukat hozzánk, és mi is hozzájuk.
Több interjúban és kritikában is lehetett olvasni, hogy a magyar zeneipar az egyik legminőségibb zenekarnak tart titeket. Egyet tudtok ezzel érteni?
Hajdu Erik: Ez egy kellemes bók, köszönjük. Ha így van, annak igazán örülünk.
Hajdu Zoli: Még elég nehéz számomra ilyen magaslatokról beszélni… Nagyon sokat dolgozunk, hála Istennek nagyon szeretjük, amit csinálunk, és szerencsére sok segítséget is kapunk a szakmától, amiért nagyon hálásak vagyunk.
A zenekarból már többen is megállapodtatok, vagy legalábbis párra leltetek. Hogyan lehet összeegyeztetni a magánéletet a zenei világgal?
Szombathelyi Dávid: Nekem feleségem és egy 9 hónapos kislányom is van. Sok szervezést igényel az élet most, de szerencsére mindenki támogatja a zenekari pályámat körülöttem.
Hajdu Zoli: Nem a legegyszerűbb dolog, de szerencsére megértő párokkal találtuk meg a közös nevezőt, akik tiszteletben tartják azt, hogy számunkra ez mennyire sokat jelent – így nem lehetetlen a dolog.
Az elmúlt egy év a zenészeket és a szórakoztatóiparban dolgozókat viselte meg talán a legjobban. Ti hogyan vészeltétek át?
Hajdu Erik: Eléggé nehezen. Megírtam az összes dalt, ami eszembe jutott mindaddig. Tanulságos volt, igazi tükör a mindennapokban, de elég volt belőle ennyi.
Hajdu Zoli: Sokszor nagyon nehéz volt, de igyekeztünk hasznosan eltölteni az időt. Új dalokon dolgoztunk, régi dalokat vettünk elő, és kicsit másféle módon játszogattuk, mint korábban, próbáltunk minél több időt egyéni tudások fejlesztésére is hagyni, valamint végre lett vokálszekció: Balázs és én. Ezzel is sokat foglalkoztunk.
Pandémia ide vagy oda, a sikeretek töretlen. Ebben az évben pedig sok új dologra lehet tőletek számítani…
Hajdu Erik: Készülünk az új dalokkal, koncertekkel, új ötletekkel. Alig várjuk, hogy hallhassátok a közeljövőben!
Mesélnétek kicsit az új dalokról és a jövőről?
Hajdu Erik: Nem szeretjük ismételni magunkat, igyekszünk megújulni. A dalokat zömmel én írom, de producerekkel dolgozunk, akik segítenek alakítani a stílust. Igyekszünk önmagunkhoz mérve mind szövegileg, mind zeneileg kicsit többet adni.
Hajdu Zoli: Az új dalokban kicsit próbáljuk feszegetni a határainkat, kicsit a komfortzónánkból is kikandikálni, amennyire belefér, annyira, hogy még jól érezzük magunk benne.