Balaton és retró. A kettő már-már összefügg, hiszen a magyar tenger a legtöbbünket a gyerekkori nyarakra emlékezteti. Milyen is volt a nyár régen? Ezt gyűjtöttük albumba!
A negyvenes évek elején a világháború tette tönkre hazánkat, így a Balatont is, ezért amikor a negyvenes évek második felében újra elkezdődhetett a szezon, különböző táblák nyugtatták az embereket, miszerint:
A Balaton szelíden, kéken és aknamentesen várja a fürdőzőket.
A jókedv már 1948-ban már kezdett hasonlítani a világháborút megelőző állapotokhoz. Itt éppen Gobbi Hilda élvezi a nyarat.
1954-ben Latabár Kálmán Siófokon a családja körében feledkezett meg a munkáról.
Szintén egy kép 1954-ből. Mintha csak ma készült volna – azzal a különbséggel, hogy a gyöngysor még mindig divat volt, éppúgy, mint a harmincas években.
Egy színes fotó 1957-ből. Minden stimmel. Kék korlát, napozóágyak, hinta, matrac, stég. Az ember szinte visszavágyik abba az időbe.
Nézzük a hatvanas éveket a következő oldalon!
1964-ben már a maihoz hasonlatos fürdőruhákban hasítottak a népek, és a kényelmetlen, lábujjak közé beívelő vietnámi papucs is megkezdte a hódítást.
1966-ban a Balaton már igencsak zsúfolt volt.
A hatvanas években egyre több helyen várták kiépített strandok a nyaralókat.
Irány a hetvenes és nyolcvanas évek, mégpedig a következő oldalon!
A hetvenes és nyolcvanas években bevett módszer volt a nyaralásra a kempingezés, hiszen így nem kellett drága hotelekben vagy üdülőkben helyet foglalni. Ez a megoldás nemcsak a magyarok, hanem a külföldiek körében is rendkívül népszerű volt, sőt, sok esetben egy évvel a nyaralás előtt le kellett foglalni a sátorhelyeket!
Életkép 1984-ből. A felfújható gumicsónak hatalmas móka volt!
Fotó ugyanebből az évből. Kék korlát, fű, nap, Balaton.
Most őszintén? Mi változott? Valójában semmi. És így a jó!
Források: Tó-retró.
