Sokunk életét végigkísérték a 90-es évek társasjátékai: ekkortájt kezdek el bejönni a külföldi játékok, így magunk mögött hagyhattuk az imádott, de elavult társasokat, és egy új világ nyílt meg előttünk. Szerzőnk körülnézett egykori gyerekszobájában, hogy megmutassa, mi maradt mementóul ebből az időszakból.
Mickey egér memóriajáték
Életem első négy évének fontos szereplője ez a játék is. Ezt is anyukámmal játszottuk mindig. Nincs rajta magyar szó, úgyhogy fogalmam sincs, honnan való, nem tudok német rokonokról. Ha ránézek a kártyákra, látom magam előtt a kettesben töltött estéket, amint a barna kanapén kiterítve húzzuk fel a kártyákat. Anyukám rendszerető ember volt, így mindig szabályos négyzetben rakosgattuk ki a kártyákat. Ennek fontossága csak akkor nyert értelmet, amikor mással is játszottam, és ő össze-vissza hagyta a őket.
Ötödölő
Az ötödölő papíron is tökéletesen játszható játék – ekkor, a játék végeztével keresztelhető át amőbának. Az alábbi darab nagyjából 1994-95 tájékáról való, a nagypapám kapta a születésnapjára. Mamámat könnyű volt megverni, a papát már nem annyira. Imádtam, ahogy hanyag eleganciával tette a korongokat a mélyedésekbe, és ő emlékeim szerint nemigen hagyott nyerni: ha nyertem, annak viszont mindig értéke volt! Mindig a rózsaszínnel voltam, mert a borítóképen az nyert, úgyhogy ez számomra garancia volt a győzelemre.
