A strandon is lehet ám olvasni, nem is akármennyit! Válogass tippjeink közül; hátha megtalálod a számodra legmegfelelőbb strandkönyvet!
A strandon olvasni jó. Persze, mert olvasni mindenhol jó, de a strandon különös hangulata van. Halljuk közben a víz moraját, a gyerekek sikongatását. A helyi ételek illatát az orrunkba csalogatja a szellő, de mi mit sem törődünk ezzel, hiszen olvasunk.
Ezeket olvasd a strandon
Nyáron nyitottabbak vagyunk arra, hogy valami újnak adjunk esélyt, hiszen nyaralni megyünk, és a nyaralás alatt mi is megváltozunk. Máshol vagyunk, nem rohangálunk, mint általában, sokat pihenünk. Élünk. És nem mindegy, milyen könyv a társunk.
Tokody Klára – Csodák tava
A Csodák tava kiváló társ a Balatonra, hiszen pontosan ez az, amiről szól: a magyar tenger mondavilágába repít a kötet. Népmese, történelem, hiedelmek és valós történetek is szerepelnek ebben a csokornyi történetben, ami nemcsak kicsiknek, hanem nagyoknak is élvezetes szórakozás.
A vadleányok keblét csak aranyhajuk fedte, derekukon egyetlen kendő, s szirénénekükkel elcsábították a halászlegényeket, hogy aztán ne lássa őket viszont soha senki. A Balatont rengeteg mesebeli lény lakta egykor: a badacsonyi vulkán ura, gőgös királylány, óriások, gonosz boszorkák és kedves pásztorleánykák, sárkányok és daliás vitézek. De megfordult itt Krisztus urunk és Szent Pál is, járt erre Lehel vezér és András királyunk, táltosok, vitézek, betyárok, grófkisasszonyok és hercegek.
Sári Edina – Sorstörés
Aki szereti a klasszikus irodalmat – különös tekintettel Örkény Istvánra – imádni fogja Sári Edina kisregényét, ami igencsak abszurd helyzetet dolgoz fel. Történik ugyanis, hogy Örkény Istvánhoz beállít a Tót család. Bizony ám, azok a Tóték, és kikérik magukat, hogy miket vetett papírra az író úr. A bonyodalmak addig fokozódnak, hogy még maga az őrnagy is feltűnik. Vajon a történet így milyen véget ér? Kiderül, ha elolvasod a Sorstörést!
Havas Juli – Papírbabák – Avagy, lehet-e két hazád
Havas Juli regényének azoknak szól, akik a nyaralás alatt sem bánják a kicsit komolyabb, a történelem sűrűjében játszódó történeteket. A kötet hősei Kelet-Európa huszadik századának sűrű és sötét világából indulnak megtalálni a boldogságot és értelmet adni az életüknek. A regény pontos látleletet ad a múlt század végének Erdélyéről és Magyarországáról, a történelmi tudatalattiban kavargó indulatokról, amelybe hősei beleszületnek. Ki lehet-e törni a kelet-európai lét szorításából, a nacionalizmusok, a diktatúrák embert nyomorító örökségéből, az árulások, a titkok és az elhallgatások körforgásából? Elegendő-e az emberség és a szeretet, hogy megváltsa az egyént? A regényben határozott válaszokat talál az olvasó.
Rácz Zsuzsa – Kovácsné kivan
Az Állítsátok meg Terézanyut! írója ismét életre kelti Kéki Katát. A szabadlelkű szingli rendes nő lesz. Férjhez megy, szül, és akkor… Mi van?! Miközben mindenki elvárja, hogy legyen szuperanyu, Kovácsné gyakran zombianyu. Úrrá lesz a családdá válás káoszán és az örökölt mintákon? Sőt: képes megváltoztatni őket? A Kovácsné kivan ideális azoknak, akik rajongtak ,,Terézanyuért”, és azoknak is, akik csak hallottak a regényről, de kíváncsiak arra, hogy miért is szeretjük annyira Kéki Katát – akarom mondani, Kovácsnét.
Becz Dorottya – Napi 100 könyv
Mininovellák száz napra. Száz szó semmiségekről, röpke, játékos gondolatokról. Száz szó mély és ki nem mondhatónak hitt terhekről. Száz szó, amelyet ha leírsz, megismered magad. Vagy mégsem? Száz szó nap nap után – hatalmas hullámként sodró lendület, vagy finoman simogató gondolatfolyam. Ritmusos, magával ragadó, egyszerre részlet és egész. Száz hétköznapi szó valamiről, ami ott van előtted, amit látsz, amit talán észreveszel, érzel, amin sírsz vagy nevetsz. A napi százat azért szeretjük, mert olyan, mint mi.
Nyitókép forrása: Getty Images
