Amikor a Wednesday első évada 2022 végén felkerült a Netflixre, pillanatok alatt lett belőle popkulturális jelenség.
Jenna Ortega fanyar, morbid, mégis szerethető Wednesday Addamsként belopta magát a közönség szívébe, a sorozat pedig ügyesen vegyítette a gótikus krimi, a coming-of-age történet és a tinivígjáték elemeit. A siker nemcsak a streaming toplistákon volt mérhető: a TikTok-on terjedő táncjelenet, a mémek és a cosplayek is azt bizonyították, hogy valami nagyon eltaláltak.
A második évad iránti várakozás ennek megfelelően hatalmas volt. Most, hogy megérkezett az első négy rész, a rajongók többsége valószínűleg vegyes érzésekkel kapcsolja ki a lejátszót: bár a látványvilág és a főszereplő továbbra is erős, valami abból a sötét varázsból eltűnt, ami az első évadot azonnal nézős sorozattá tette.
A látvány maradt, a tempó megtört
A produkció vizuálisan továbbra is kifogástalan. A jelmezek, a fényképezés, a színvilág mind hozza a Tim Burton-féle groteszk eleganciát, és a Nevermore Akadémia díszletei most is önálló szereplőként működnek. A gond inkább az, hogy a tempó túl sokszor lassul le. Az első évad feszes, fordulatokban gazdag ritmusa helyett most hosszabb, kitérő jellegű jeleneteket kapunk, amelyek gyakran csak lazán kapcsolódnak a fő cselekményszálhoz. Ez önmagában nem lenne baj, ha ezek a mellékszálak érzelmileg vagy narratív szempontból többet adnának — de többnyire nem teszik.
Wednesday karaktere – jó, de nem új
Jenna Ortega továbbra is briliáns választás, és minden jelenetében hozza a karakter száraz humorát, gúnyos megjegyzéseit és elfojtott érzelmi világát. A probléma inkább az, hogy az írók most nem nagyon adtak neki új árnyalatokat. Míg az első évadban láttuk, hogyan nyílik meg lassan mások felé, itt inkább újra és újra ugyanazt a cinikus, érzelemmentes álarcot látjuk, csak más helyzetekben.
Mellékszereplők: eltűnő dinamika
A második évad több új karaktert is bemutat, de egyikük sem igazán képes átvenni a „közönségkedvenc” szerepet. A régi mellékszereplők – például Enid vagy Bianca – kevesebb játékidőt kapnak, és emiatt a köztük lévő kémia is halványabb. Ez azért kár, mert az első évadban pont ezek a kapcsolatok hoztak könnyedebb, szerethető ellenpontot Wednesday sötét világához.
A rejtély faktor hiánya
Az első évad egyik legnagyobb erőssége a folyamatos, titkokkal teli nyomozás volt: minden rész végén akadt egy újabb nyom, egy újabb kérdés, ami miatt muszáj volt elindítani a következőt. Most inkább egy lassan kibomló, gótikus hangulatú tinidrámát kapunk, amely ugyan szórakoztató, de kevésbé kényszerít rá az azonnali folytatásra.
Mi működik mégis?
A sorozat humora továbbra is élvezetes. A fekete komédia elemei, Wednesday szúrós beszólásai és a morbid helyzetkomikumok most is működnek. A vizuális világ annyira részletgazdag, hogy szinte minden képkocka képeslapra kívánkozik. És persze ott van Jenna Ortega, aki még akkor is képes elvinni a hátán a sorozatot, ha a forgatókönyv nem nyújt neki sok újat.
A Wednesday második évadának első négy epizódja inkább biztonsági játék, mint kreatív kockázat. Minden elem a helyén van, de a történet lendülete megtorpant. Még nem rossz, de már nem az a friss, izgalmas élmény, mint a kezdetekkor. A nagy kérdés: a következő részekben visszatalálnak-e ahhoz a sötét, fordulatos és érzelmileg is megérintő világhoz, amiért beleszerettünk?
Borítókép forrása: Netflix
