A kultikus Stranger Things sorozat többféle valós történelmi és kormányzati kísérletből merít ihletet. Azaz nem csupán a ’80-as évek nosztalgiáját és fantasztikus lényeket hozza vissza, hanem olyan igazi, sötét múltú programokat is felidéz, amelyekben az emberi elme, titkos kutatások és kormányzati rejtélyek játszottak központi szerepet.
A Stranger Things első pillantásra klasszikus sci-fi: eltűnő gyerekek, titkos laboratórium, természetfeletti képességek és egy párhuzamos világ. Mégis van benne valami nyugtalanítóan ismerős. Nem véletlenül. A sorozat több olyan motívumot használ, amelyek nagyon is valós, hidegháborús kormányzati kísérletekből táplálkoznak.
Reális gyökerek a fikció mögött
A Hawkins Laboratórium fikció, de a mögötte húzódó gondolkodás nem az. A hidegháború idején az Egyesült Államokban valóban zajlottak olyan titkos kutatások, amelyek az emberi elme határait próbálták feltérképezni, gyakran minden etikai határt átlépve. Az egyik legismertebb ilyen program a Project MKUltra, amelyet a CIA irányított. A kísérletek célja az volt, hogy megértsék, hogyan lehet befolyásolni, irányítani vagy akár „újraprogramozni” az emberi tudatot. Tudatmódosító szerek, érzékszervi izoláció, pszichológiai nyomásgyakorlás, mindez gyakran a résztvevők beleegyezése nélkül történt. A sorozatban Eleven képességei és gyerekkori traumái ijesztően hasonló logikát követnek.
Valós történeteket a Hawkins-i laboratóriumban
A Stranger Things világát egy másik, kevésbé dokumentált, ám annál makacsabb legenda is formálta: a Montauk Project története. A mítosz szerint egy katonai bázison titkos pszichológiai és paranormális kísérletek zajlottak, amelyek idővel kicsúsztak az irányítás alól. Bár bizonyíték nincs rá, a popkultúrára gyakorolt hatása tagadhatatlan, a sorozat eredeti koncepciója is ehhez a történethez nyúlt vissza. Ami igazán hátborzongatóvá teszi a Stranger Things-t, az nem a szörnyek látványa, hanem az a felismerés, hogy a legijesztőbb elemei nem a fantáziából születtek. A gyerekeken végzett kísérletek, a titkos állami programok, az „a cél szentesíti az eszközt” gondolkodásmód mind valós történelmi tapasztalatokra épülnek.