A Fehér Lótusz 3. évada nemcsak a nyers dráma és a sötét titkok miatt különleges – a kígyó szimbóluma rejtett üzenetekkel átszövi a történetet. Vajon ki a valódi veszélyforrás: az, aki szabadon engedi a kígyókat, vagy az, aki ketrecbe zárja őket?
A Fehér Lótusz harmadik évada eddig is bővelkedett meglepő és kényelmetlen témákban – majmok, vérfertőzés és a női barátságok veszélyei határozták meg a hangulatot. De van egy másik, kevésbé nyilvánvaló motívum is, amely mélyen átszövi a történetet: a kígyó. A szimbólum több szinten is jelen van – egy ékszerben, egy tetoválásban, egy halálos támadásban, sőt, a karakterek belső világában is. A történet előrehaladtával pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kígyók nem csak dekorációként szerepelnek, hanem fontos pszichológiai jelentéssel is bírnak.
Kezdetben volt egy aranykígyó…
A második epizódban Chelsea egy aranykígyós nyakláncot nézeget a szálloda ajándékboltjában. Ártatlan jelenetnek tűnik, de nem sokkal később két maszkos férfi kirabolja az üzletet. Később kiderül, hogy a rablás mögött a hotel egyik dolgozója, Valentin, és két társa – Vlad és Alexei – állnak. A negyedik epizódban Laurie megdicséri Alexei hatalmas kígyótetoválását, aki ironikusan így reagál: „Tetszik a kígyóm? Meg tudom mutatni… egészen leér.”
A Reddit-felhasználók gyorsan összekötötték a szálakat: sokan úgy vélik, a tetoválás és a kígyós nyaklánc nem véletlenül kerültek elő, és a bűncselekmény egy nagyobb fordulat előjele.

Kígyóharapás és lelkiismeret-furdalás
A harmadik részben Rick egy kígyófarmon több fogságban tartott kígyót enged szabadon – köztük egy mérgező kobrát is, amely később megharapja Chelsea-t. A jelenet szimbolikája nem is lehetne egyértelműbb: Rick az állatokban önmagát látja – egy ketrecbe zárt, elítélt lényt, akinek esélye sincs más életre.
Amikor Chelsea számonkéri őt, Rick csak annyit mond: „Sajnálom őket.” Mire Chelsea odavágja: „A kígyók gonoszak. Olvasd el a Bibliát.” Rick válasza azonban elgondolkodtató és fájdalmasan őszinte: „Még a gonosz dolgokat sem kéne úgy kezelni, mint a szemetet. Mert attól csak még gonoszabbak lesznek.”
Rick – a modern kori kígyó
Walton Goggins, aki Ricket alakítja, az Entertainment Weekly-nek így nyilatkozott: „Rick számára a kígyók önmagát jelképezik. A legnagyobb mítoszaink gonosztevői, a kígyó a bűn szimbóluma. És Rick úgy érzi, a társadalom is így tekint rá. Mintha valaki más írta volna meg az életét – ő csak a főszereplő a saját tragédiájában.”
A karakter mélyen átitatott a tehetetlenség érzésével. Úgy érzi, az élete másképp is alakulhatott volna, ha nem ragasztanak rá egy címkét, amit sosem tud lemosni magáról. A kígyó felszabadítása nemcsak szimbolikus tett volt – hanem egy kiáltás is: “Engedjetek már ki ebből a ketrecből!”
Chelsea – a nő, aki figyelmen kívül hagyja a vörös zászlókat
Aimee Lou Wood, aki Chelsea-t játssza, így nyilatkozott karakteréről: „Chelsea számára Rick egy életprojekt. Úgy van vele, hogy ‘ó, Rick, te bolond vagy, haha’ – de valójában már rég eldöntötte, hogy ő meg fogja menteni ezt az embert.” És ez az önfeláldozás – vagy inkább makacs idealizálás – egyre veszélyesebb irányba sodorja őt.
A Fehér Lótusz harmadik évada ismét bebizonyítja, hogy a legnagyobb feszültség nem a felszínen zajlik – hanem a mélyben. A kígyók itt nemcsak fizikai veszélyt jelentenek, hanem belső démonokat, társadalmi ítéleteket és elfojtott fájdalmakat is. Rick a megtestesült „elátkozott kígyó”, akit senki nem akar érteni, csak elítélni. És Chelsea, aki talán túl későn jön rá, hogy nem mindenkit lehet megmenteni – különösen nem azokat, akik magukat sem tudják megbocsátani.

Ez a szimbolika teszi a sorozatot még sokkolóbbá, sokkal többé egy egyszerű drámánál. És a kérdés csak ennyi: vajon ki a valódi kígyó – az, aki harap, vagy az, aki ketrecben tartja?
Forrás: Instyle
Borítókép forrása: HBO