Télen a csúszós utakat általában sózzuk, így könnyítve a közlekedésen. Felmerül a kérdés azonban, hogy mi a helyzet akkor, ha a kertbe szeretnénk kijutni? Ugyan télen a kerti munka kevesebb, ha fel akarjuk tölteni a madáretetőt vagy a háziállatok körül intézünk valamit, netán a fákról seperjük le a havat, valahogy meg kell oldani, hogy ne hasaljunk el a célhoz vezető úton.
Miért sózunk?
Ugyan a sót leginkább főzés során használjuk, télen is nagy szerepet kap. Amikor lefagynak az utak, rendszerint ezzel a szerrel teszünk róla, hogy járhatóak legyenek. Hatása abban rejlik, hogy míg a víz 0 fokon fagy meg, a sós víz csupán -15 fokon, így minél többet szórunk belőle a jeges útra, annál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg a víz, vagyis gyakorlatilag ,,felolvasztja” a már kialakult jeget. A konyhában használt változat azonban csak -6 fokig működik, úgyhogy ha ennél hidegebb van, érdemes más megoldást keresni.
A só hatása a növényekre
Ugyan a mindenki által ismert szer valóban kiválóan megóvja a balesetektől az embert, a növényekre kifejezetten rossz hatással lehet. Ha nem is közvetlenül a levelekre szórjuk, a hó előbb-utóbb elolvad, és egy része a föld felé távozik, amit a növények gyökere beszív. Ez nemcsak kisebb levelesekre vonatkozik, ugyanis a bokrok és fák gyökereit is roncsolja a sós lé. Ennek ellenére, ha nincs más megoldás, tehetünk megelőző intézkedéseket, hogy ne károsítsuk a gyökereket.
Ha év közben is gondozzuk a növényeket, illetve tápoldatokkal segítjük, sokkal erősebbek és egészségesebbek lesznek, így valamelyest ellenállóbbakká válnak. Egy járda melletti védőkerítés is hasznos lehet, hiszen ha be is folyik olvadáskor a maró lé, jóval kevésbé éri el a gyökereket. Ha a ház előtti bokrokat védenénk az útszórók által használt szerektől, műanyag lappal védekezhetünk, de ennek híján a nádkerítés is védelmet nyújthat.
Az is megoldás lehet, ha olyan növényeket ültetünk a betonos és köves részek mellé, amik tűrik a maró hatást. Erre tökéletesen alkalmas a páfrányfenyő, de ha valami kisebben gondolkodnánk, a szárnyas kecskerágó a jó választás.
A sózás nemcsak a növényekre van rossz hatással, hanem az állatok talpát is bánthatja, legyen szó madarakról vagy emlősökről. Idővel a betonban is kárt tehet, amikor is olvadás során a repedésekbe jutva idővel roncsolja, majd szétfeszíti azt.
Mit használhatunk helyette?
Szerencsére számtalan más alternatíva létezik, amit e fehér por helyett használhatunk.
A homok eléggé közismert módja a csúszós utak biztonságosabbá tételének, ám mivel olvadáskor sarat hagy maga után, sokan ódzkodnak használatától. Kiválóan megfelelnek a célra az apró kavicsok is, vagy a fűrészpor, ami hamar lebomlik, nem hagyva maga után nyomot. Ezen kívül a száraz kukoricacsőből készült őrlemény jelent biztos- és környezetbarát megoldást, mert azon túl, hogy kiválóan tolerálja a fagyosabb időjárást, lebomlik, ugyanakkor nem csúszik. Mivel a kis darabkák puhák, nem bántják az állatok talpát, és a növényeknek sem ártunk vele.
Nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix