A kertészetek eltérő méretű edényt használnak a konténeres fák esetében attól függően, hogy milyen méretű facsemetéről van szó, és mekkora annak a gyökere. Az egyidős, de eltérő fajtájú gyümölcsfaoltványok ugyanis nem meglepő módon eltérő paraméterekkel rendelkeznek.
Ez még akkor is igaz, ha például három meggyfáról beszélünk, de nem azonos típusúak. Már a nevelésük során különböző szerkezetű talajra, eltérő mennyiségű tápanyagra és napfényre van szükségük. Ennek következtében aztán persze nem is azonos ütemben fejlődnek, növekednek.
Ettől függ, hogy melyik facsemete milyen konténerbe kerül
A Csodakertész Barna Faiskola konténeres gyümölcstermői közül a kis méretű, azaz 60-100 centiméteres csemetéket minden esetben másfél literes konténerbe ültetik. Az oltványok általában 120-200 centiméter közötti mérettel rendelkeznek, így őket már nagyobb, hatliteres konténerbe kell tenni.
A vastag törzsű, jelentős nagyságú gyökérzettel bíró koronás fákat már jóval nagyobb, 12-25 literes konténerbe helyezik. Ezek típusuktól függően legalább másfél, legfeljebb két méteres magasságúak.
Mindenképp szükség van az oltványok drasztikus visszametszésére?
Szakavatatlan szemek számára furcsának tűnhet, hogy miután konténerbe kerülnek az oltványok, alaposan visszametszik őket. Hozzá nem értők számára úgy tűnhet, a facsemetéket gyakorlatilag félbevágják.
Erre azért van szükség, mert így lehet kialakítani a törzsmagasságot. Ez ideális esetben a talajtól legalább 60, de legfeljebb 80 centiméterre található. Amikor a facsemetét visszavágják, akkor hajtások nőnek azon a ponton, ezek lesznek később a fa alsó ágai. Nem minden facsemete koronáját lehet azonban ilyen egyszerűen kialakítani, hiszen a cseresznyefélék például metszés ellenére is arra törekszenek, hogy minél magasabbak legyenek.
A korona visszametszése azért is fontos lépés, mert így komoly mértékben lehet csökkenteni a párologtató felületet. Ezzel a módszerrel lehet beállítani a korona és a gyökér helyes arányát.
Ez egy fontos teendő egy facsemete kiültetésekor
Olykor megesik, hogy a gyökér és a törzs közötti rész, azaz a gyökérnyak túlságosan is hosszú. Ilyenkor bele sem fér a konténerbe a fa. Ha ez így van, nem kell megijedni, a facsemete ettől még egészséges marad.
Amikor azonban kiültetjük, akkor a gyökérnyaknak a földbe kell kerülnie. Arra ugyanakkor ügyelni kell, hogy a csonkot, a szemzés helyét nem fedhetjük be földdel.
A konténeres fák előnyei
A konténeres fák igen hamar, akár már kétévesen elkezdhetnek teremni. Nem minden facsemete esetén van ez így, csak bizonyos cseresznye, alma, szilva és kajszi fajták esetén.
Lényegében bármikor kiültethetünk a szabadba egy konténeres fát, amikor fagymentes időszak van. Rendkívül nagy százalékban erednek meg ezek a facsemeték, hiszen a gyökérzetük a szabadgyökeres társaikkal ellentétben megmarad. Fontos, hogy a földlabdát több oldalon, függőlegesen át kell metszeni egy éles késsel, így a körkörösen nőtt gyökerek több irányba is el fognak tudni kezdeni növekedni.