WHO-riasztás a dohány, az alkohol, az ultrafeldolgozott ételek és a fosszilis tüzelőanyagok ellen. Ezek olyan termékek, amelyek gyilkolnak.
A WHO friss jelentése szerint évente világszerte több mint 19 millió haláleset – az összes halálozás mintegy 34 százaléka – köthető négy konkrét iparág termékeihez: a dohányhoz, az alkoholhoz, az ultrafeldolgozott élelmiszerekhez és a fosszilis tüzelőanyagokhoz. Az európai régióban ez évente 2,7 millió halálesetet jelent.
A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek a termékek nem csupán egészségkárosító hatásuk miatt veszélyesek, hanem azért is, mert az őket gyártó nagyvállalatok tudatosan akadályozzák azokat a szabályozásokat, amelyek az emberek egészségét védenék.
A négy legveszélyesebb iparág
Dohányipar: A dohányzás világszerte vezető haláloknak számít. A tüdőrák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a krónikus légúti megbetegedések kialakulásában jelentős szerepe van. Bár az elmúlt évtizedekben több ország is szigorította a dohányzásra vonatkozó szabályokat, a dohányipar továbbra is hatalmas erőforrásokat fordít marketingre és politikai befolyásolásra.
Ultrafeldolgozott élelmiszerek: Ezek az iparilag előállított, tápanyagban szegény, de kalóriában, sóban, zsírban és cukorban gazdag termékek az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és számos szívbetegség elsődleges okozói. A jelentés szerint különösen veszélyes az, hogy ezeket az ételeket gyakran gyerekeknek is reklámozzák, és sokszor megtévesztő módon „egészséges” választásként tűnnek fel.
Fosszilis tüzelőanyagok: Az energiaipar károsanyag-kibocsátása közvetlenül hozzájárul a légúti és szív-érrendszeri betegségek kialakulásához, miközben hosszú távon a klímaváltozás egészségügyi hatásait is súlyosbítja. A légszennyezés évente több millió ember korai halálát okozza világszerte.
Alkoholfogyasztás: Az alkoholhoz köthető betegségek – például májkárosodás, daganatok, szívbetegségek – mellett komoly szerepe van az erőszakos cselekményekben, balesetekben és öngyilkosságokban is. Az iparág agresszívan lobbizik az adóemelések és a reklámkorlátozások ellen, miközben termékeit egyre fiatalabb fogyasztók felé is igyekszik pozícionálni.
Vállalati érdekek az egészségpolitikában
A WHO szerint ezek a nagyvállalatok gyakran alkalmaznak közös, jól bevált stratégiákat: befolyásolják a tudományos kutatásokat, politikai döntéshozókat, valamint igyekeznek elbizonytalanítani a közvéleményt a termékeik valódi egészségügyi kockázatait illetően.
Dr. Hans Henri Kluge, a WHO európai regionális igazgatója így fogalmazott:
Négy iparág naponta legalább 7000 ember haláláért felelős Európában. Ezek az óriásvállalatok blokkolják azokat a szabályokat, amelyek megvédenék az embereket az ártalmas termékektől. Az iparnak nem szabad befolyásolnia az egészségpolitikát – az embereknek mindig megelőző szerepük kell legyen a profit előtt.
Mit lehet tenni?
A WHO javaslatai között szerepel:
• A szabályozások szigorítása, különösen a reklámozás, az árképzés és a csomagolás területén.
• Átláthatóság biztosítása a politikai döntéshozatalban és az iparágak lobbitevékenységében.
• A független tudományos kutatások támogatása és a közegészségügyi szervezetek megerősítése.
• A civil társadalom bevonása az egészségtudatos életmód népszerűsítésébe.
A jelentés világossá teszi: nem elég, ha az egyének egészségtudatos döntéseket hoznak – rendszerszintű változásokra van szükség ahhoz, hogy az egészséget ne árucikként kezeljék, hanem alapvető emberi jogként.
