A lovassportok és az öttusa történetében emlékezetes volt a 2021-es olimpia, amikor is hatalmas felháborodást keltett, hogy egy versenyző jobb eszközök híján pálcával, edzője pedig ököllel ütötte a lovat, így próbálva rábírni arra, hogy azt tegye, amit kellene. Az eset annyira nagy port kavart, hogy a jövő olimpiáin várhatóan változik az öttusa.
A lovassportok az olimpiai legrégebbi versenyszámai közé tartoznak. Már a legelső, időszámításunk előtti 776-os olimpián a játékok része volt, hogy lovakon mérkőztek meg. Bár a nők jogai gyerekcipőben jártak az ókorban, a lovasversenyeken ők is részt vehettek, hiszen a szekerek és a lovak tulajdonosai is indulhattak a megmérettetésen, akkor is, ha éppenséggel nők.
Már akkoriban is megvoltak azonban a lovakra néző szabályok, melyek között szerepelt, hogy az állatokat korcsoportba sorolták, így biztosítva az egyenlőséget. Ma már ilyen nincsen, ám megszabott, hogy a lónak legalább hétévesnek kell lennie ahhoz, hogy egy versenyző párja lehessen az olimpián. Ez azért fontos, mert az állatnak is meg kell érnie a versenyre, ám még ennyi idősen is meglehetősen fiatal, hiszen a lovak átlagosan húsz-harminc évig élnek.
A lovassportokban nem meglepő, ha idősebb olimpikonok állnak rajthoz, ugyanis a lovagláshoz nemcsak erő, hanem tapasztalat is szükséges. Nem véletlen hát, hogy 1936-ben egy hetvenkét éves férfi indult az olimpia egy lovas számán, és 2021-en is kis híja volt, hogy nem egy hetvenéves japán sportoló jutott be.
Lovassport és az olimpia: akkor és most
Az ókorban számos eseményre használtak lovakat, így szekérversenyekre is, amikor is már megjelent a szponzoráció, ugyanis tehetős polgárok biztosították a lovak felszerelését vagy a szekeret magát, így fitogtatva a gazdagságukat. A lovasversenyek egy nagy ovális arénában, a Hippodromban zajlottak.
A metódus sokáig változatlan volt. A modern olimpiai játékokat az 1900-as évre datálják, amikor is a versenyt akárcsak 2024-ben, Párizsban rendezték. Ekkor is több lovas versenyszám volt, majd néhány évre ezek kikerültek az olimpiai programból. 1912-ben azonban újra visszatértek a lovak az arénákba, mégpedig a Stockholmban megrendezett játékokon, ahol újabb versenyszámokban is indulhattak a sportolók.
Ekkor a nők már nem vehettek részt szabadon a játékokon, még lovassportokban sem, sőt, csak tisztek és urak mérhették össze tudásukat. 1952-től ez enyhült, így bármely férfi kipróbálhatta magát a lovakat igénylő sportokban, 1956-től pedig a nők is szerepelhettek. Mára a nők és a férfiak egyenrangú félként versenyeznek a lovassportokban, és az országok felé sincsen megkötés annak tekintetében, hogy a nemek milyen arányban jelenhetnek meg az olimpián.
Az öttusa jövője az olimpián
Az olimpián jelenleg a díjlovaglás, a lovastusa és a díjugratás szerepelnek. Ezenfelül az öttusa az, ahol lovak is láthatóak a játékok alatt, akik éppúgy sportolónak számítanak, mint azok, akik megülik őket. Fontos azonban, hogy az öttusán belül a lovaglás csupán szakág, így nem a Nemzetközi Lovassport Szövetség szabályozza vagy felügyeli, mint a többi lovassport esetében. Éppen ezért alakulhatott ki az a helyzet, ami az öttusa jelenlegi formájában ismert végét jelentheti. Ezen a versenyen ugyanis a versenyzők nem saját lovaikkal dolgoznak, hanem azokkal, amelyeket a szervezők biztosítanak számukra. A versenyzők sorsolás útján kapják meg ,,párjukat”, és verseny előtt húsz percük van összeismerkedni egymással. Bár a lovaknak mindig bizonyítaniuk kell az alkalmasságukat, előfordulhat, hogy ez nem bizonyul elégségesnek. Így történt 2021-ben, a tokiói olimpián is, amikor is Annika Schleu lova megmakacsolta magát.
Annika Schleu Saint Boy névre hallgató lova nem először viselkedett úgy Tokióban ahogyan, ugyanis egy másik versenyzőnek sem volt segítségére a játékok alatt. Szakértők már jóval az eset előtt is úgy látták, hogy a lovassportok a lovas és a ló szövetségéről szólnak, ám az öttusában erre nincsen lehetőség, és egy szerencsétlen találkozás semmissé teszi a másik négy tusa alatt elért eredményeket.
Alfons Hörmann, német csapatvezető így nyilatkozott az eset kapcsán:
Az öttusában a ló egy sporteszköz szerepét tölti be, ahogyan a kerékpárosok esetében a bicikli.
Mint mondta, ez a felállás nem teszi lehetővé, hogy a sportoló a legjobban teljesíthessen, hiszen rendkívül sok múlik azon, hogy milyen lovat kap. Annika esetét az állatvédelmi szervezetek is felkapták, és ellenszenvüket fejezték ki a lovassportok felé. Ennek oka volt az is, hogy Annika edzője, Kim Raisner tehetetlenségében ököllel ütött a lő farába, és arra biztatta versenyzőjét, hogy jobban használja a pálcát.
Raisnert azonnal felfüggesztették, ám a láthatóan összeroppant versenyző nem kapott büntetést a pálca használatáért. Az eset után a Német Öttusa Szövetség módosított volna a szabályokon, mégpedig olyan tekintetben, hogy a versenyzők az öttusára is vihessék a saját lovaikat. A Nemzetközi Modern Pentatlon Szövetség (UIPM) magát az öttusát is módosította volna, hogy a lovaknak kevesebbet kelljen ugraniuk, illetve egyszerűbb akadályokon kelljen átmenniük. Jelen helyzet szerint azonban a lovak teljes mértékben lecserélődnek az öttusában. Várhatóan a 2028-as Los Angeles-i olimpián a sportolóknak mászófalakkal, hintákkal és kötéllabirintusokkal tűzdelt pályán kell navigálniuk, ami a tévében, showműsorként látható akadályversenyekre fog hasonlítani.
A döntés még nem végleges, annál is inkább, mert több, a lovassportokhoz kapcsolódó szervezet ellenzi, hogy ilyetén módon legyen kiváltva az öttusa lovas szakága. A Pentathlon United képviselője, a kétszeres brit olimpikon, Kate Allenby úgy látja, hogy az akadályfutás teljesen más sport, mint az öttusa további szakágai, így felmerül a kérdés, hogy amennyiben ki kell váltani a lovakat, az akadálypálya-e a megfelelő módja.
Mindennek ellenére több minden szól az akadálypálya mellett, így egy, az Egyesült Államokban készült felmérés is, ami szerint a Z-generáció 45 százalékkal nagyobb valószínűséggel nézné az olimpiai közvetítést, ha Ninja Warrior-típusú akadályfutás lenne a lovas szakág helyett az öttusában. A szervezők költséghatékonyságot látnak a lehetőségben, ugyanis jóval olcsóbb az akadályok felállítása, mint a lovakkal való edzés ára.
A tokiói eset tehát igencsak nagy változást hozott magával, hiszen várhatóan a 2024-es párizsi olimpia az utolsó, ahol az öttusában a lovak is részt vesznek. És hogy mennyire lesz népszerű a helyette bevezetett akadályfutás, 2028-ban kiderül!
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT.
Nyitókép forrása: Getty Images