A cikluszavar mögött megannyi állapot állhat, egyebek között sajnos betegségek is. Mikor kell aggódnunk? Ennek jártunk utána.
A menstruáció a női test egyik legérzékenyebb jelzője: ha valami kibillen az egyensúlyból, gyakran a ciklusunk változása mutatja meg először. Késik, kimarad, túl hosszú, túl rövid, túl erős: a testünk így próbál üzenni, hogy valami nincs rendben. A jó hír az, hogy a legtöbb esetben a cikluszavar hátterében kezelhető ok áll. Nézzük, mi minden billentheti ki a szervezetünket a megszokott ritmusából!
Betegségek a cikluszavar mögött
Habár nem kell mindjárt aggódni, ha változást érzékelünk, figyeljünk oda magunkra, és ha nem rendeződik, mindenképpen keressük fel az orvosunkat, mert ha halogatjuk, a kis zavarból könnyedén lehet nagy baj!
Anatómiai eltérések
A szervezetben, jelesül a méhben vagy petefészkekben előforduló elváltozások gyakran okoznak rendszertelen, elhúzódó vagy éppen túl erős vérzést.
Az alábbiak a leggyakoribb okok:
- Mióma: ez egy jóindulatú izomdaganat, amely a méh falában nőhet. Méretétől és helyétől függően okozhat bő vérzést, alhasi nyomást, sőt, akár meddőséget is.
- Polip: ezek kisebb-nagyobb nyálkahártya-képletek, amelyek a méhben vagy a méhnyakon nőnek. Sokszor pecsételő vagy köztes vérzés hívja fel rájuk a figyelmet.
- Adenomyosis: az az állapot, amikor a méhnyálkahártyasejtek nőnek be a méh falába. Ez fájdalmas, erős menstruációval és görcsökkel járhat.
- Niche: ez a császármetszés hegvonala mentén kialakuló apró bemélyedés. Bár sokan nem tudnak róla, néha szintén okozhat rendszertelen vérzést vagy barnás folyást.
Endometriózis, a nagy rejtőzködő
Bár ez is egyfajta szervi elváltozás, érdemes külön foglalkozni vele, hiszen sok nő életét keseríti meg anélkül, hogy rögtön felismernék. Az endometriózis lényege, hogy a méhnyálkahártyához hasonló sejtek a méhen kívül is megjelennek, például a petefészekben, a hashártyán vagy a húgyhólyagon. Ezek a sejtek a ciklus során ugyanúgy reagálnak a hormonokra, mint a méhen belüliek: véreznek, gyulladnak, hegesednek. A következmény gyakran fájdalmas menstruáció, cikluszavar, fájdalmas szexuális élet, vagy akár fájdalom érzete székeléskor vagy vizeléskor. Kezeletlenül akár termékenységi problémákat is okozhat.
Daganatos elváltozások
A méhnyak- és a petefészekrák is járhatnak rendszertelen vérzéssel, főleg a változókor környékén. A szűrővizsgálatok életmentőek lehetnek: egy egyszerű nőgyógyászati kontroll sokszor segít abban, hogy időben észleljük a bajt, már jóval azelőtt, hogy a tünetek megjelennének.
Hormonális okok
A hormonrendszer rendkívül érzékeny, így, ha valamelyik láncszem sérül, az a ciklusra is hatással van.
- Pajzsmirigy-alulműködés: a pajzsmirigy csökkent működése felborítja az ösztrogén és a progeszteron arányát, ami kimaradó vagy éppen elhúzódó vérzést okozhat.
- Magas prolaktinszint: a tejtermelést serkentő hormon túltermelődése gyakran leállítja a peteérést, ezáltal szabálytalan ciklust vagy menstruációkimaradást eredményezve.
- Policisztás ovárium szindróma (PCOS): talán a legismertebb hormonális rendellenesség. Ilyenkor a petefészkekben sok apró ciszta alakul ki, a hormonháztartás pedig felborul. A tünetek között nemcsak a rendszertelen ciklus, hanem pattanások, fokozott szőrnövekedés és súlyingadozás is szerepelhet.
Amikor nincs nyilvánvaló ok
A cikluszavarok egy része olyan eredetű, hogy nem találni egyértelmű hátteret. Stressz, hirtelen fogyás vagy hízás, életmódbeli tényezők, alváshiány, ezek mind befolyásolhatják a hormonális egyensúlyt. Ezért ha a menstruáció tartósan rendszertelenné válik, mindenképp érdemes nőgyógyászhoz fordulni, mert a pontos okot csakis vizsgálatokkal lehet kideríteni!
A ciklusunk sok mindent elárul arról, hogyan működik a testünk. Ha eltér a megszokottól, az nem mindig baj, de soha nem szabad félvállról venni! A rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés, a hormonvizsgálat és a tudatos testfigyelés segíthet, hogy idejében felismerjük, ha valami nem stimmel.