Romokban volt a nemi életünk, a férjem sokszor mintha rosszul érezte volna magát, szerintem fájdalmai voltak, már a legrosszabbra is gondoltam – ilyen és ehhez hasonló gondolatok fordultak meg a 46 éves Ibolya fejében, akinek a férje, a 48 éves István bagatellnek tűnő, ám egyre súlyosbodó prosztataproblémákkal küzdött.
Azt gondoltam, jönnek a legjobb éveink, a két gyerekünk már tini, többet lógnak a barátaikkal, mint velünk, innentől jöhet a B-oldal, és újra felfedezhetjük egymást a férjemmel. Egy új minőség, újfajta szeretet, egy új test, viszont ugyanaz a vonzalom, ami összehozott minket huszonegy évvel ezelőtt. Kisebb-nagyobb viharokat túlélt a kapcsolatunk, féltékenység, a gyereknevelés nehézségei, anyagi zűrök, de mindegyiket megugrottuk. Pár hónappal ezelőtt azonban aggódni kezdtem, ugyanis igen komoly válságba került a kapcsolatunk.
Nem létező nemi élet, sokasodó titkok
Már hónapok óta nem történt semmi köztünk az ágyban. Voltak próbálkozások, de aztán a sikertelenség miatt István előbb-utóbb feladta. Volt, amikor már a merevedés is nehezére esett, néha sikerült, de a csúcsig se ő, se én nem jutottunk el. Láttam, hogy egyre nehezebben éli meg, néha csöndes, néha morcos, nem értettem, mi a gond. Tudom, sok asszony mondja ezt a párjáról, de a férjem igazi lepedőakrobata volt az egész házasságunk alatt; fiatalon ki se keltünk az ágyból, és ahogy jöttek a negyvenes éveink, akkor se hagyott alább az érdeklődés. Nem értettem, mi van. Kevésbé vagyok vonzó, felszedtem néhány kilót, másik nő van a képben? Jött az önhibáztatás, amin nem segített, hogy nem volt hajlandó velem beszélni róla. Fáradt vagyok, aggódom a munka miatt, felidegesített a szomszéd, lefoglaltak a gyerekek…mindig volt valami, de ettől nem lettem nyugodtabb. Nem tudtam, mit tegyek, hiányzott a férjem.
Amikor már fáj neki az összebújás
Az aggodalmam hetekkel később félelemmé vált, amikor is tompa alhasi fájdalmakra kezdett panaszkodni, illetve a vizelési szokásai is megváltoztak. Észrevettem, hogy éjszaka is nagyon sokszor kell kimennie a WC-re, és látszott rajta, hogy valami nincs rendben. Ekkor a sarkamra álltam, és közöltem vele, hogy most pedig utánajárunk! Nem vagyunk fiatalok, de még öregek se, viszont már jobban oda kell magunkra figyelni. Egyre rosszabb érzéseim voltak. Felmentem a netre, ahol természetesen minden is a rákra utalt, itt kihagyott a szívem. Az én férjem nem lehet rákos! Nézzük tovább, írjuk be a keresőbe az összes tünetét, hátha nem a legrosszabb! Ekkor jött velem szembe a prosztatagyulladás mint lehetőség. A tünetek között sok ismerős volt. A fájdalom helye és intenzitása is változik, időnként súlyosbodik, máskor enyhül, teljesen kiszámíthatatlan. Életünk nagyon intim területeit is érinti. Okozhat erekciós, ejakulációs zavarokat, fájdalmas együttléteket, diszkomfortérzést szexuális aktivitás közben, ezért komoly szorongással és pszichés stresszel jár.
Megmutattam Istvánnak a cikket, akinek az arcán egyszerre láttam a döbbenetet és a megkönnyebbülést. Igazi macsó, de lehet, hogy bepárásodott kicsit a szeme az én alfahímemnek. „Büszke, makacs öszvér vagy, de így szeretlek” – mondtam neki, és elkezdtem utánamenni a dolognak. Felkerestünk egy urológust, aki krónikus prosztatagyulladást állapított meg nála. Szerencsére, mint kiderült, ez egy jól kezelhető állapot, írt gyógyszert, amit természetesen én váltottam ki… Ez hónapokkal ezelőtt történt, és István búskomor hangulata már a múlté, a fájdalmai is elmúltak, és már alig várjuk a hétvégéket, amikor a gyerekek végre lelépnek a barátaikkal, mert akkor mi is újraélhetjük a tinikorunkat – ha értitek, mire gondolok!
Ha bármi hasonlót vesztek észre a férjeteken, párotokon, ne féljetek cselekedni! Nehéz ezzel szembenéznie egy férfinak, évekig nyomaszthatja, azonban időben elcsípve a prosztatagyulladás kezelhető.
Nyitókép forrása: Getty Images
(Hirdetés)