Szentendre a budapesti kirándulók egyik kedvenc célpontja: nem kell messzire utazni a fővárostól, mégis egy másik világba röpít az ott töltött néhány óra. Legismertebb turistalátványossága a Skanzen, azonban most azt mutatjuk meg, mi van még ebben az ékszerdobozban a Néprajzi Múzeumon kívül.
Szentendrei Fő tér
Jogosan gondolnánk, hogy minden főtér egyforma, ám ez koránt sincs így. E város legismertebb terén számos motívum jeleníti meg a különböző történelmi időket és stílusokat: rokokó és barokk emlékek veszik körül a kirándulót a város ezen helyén. A gazdag kulturális élményt színesítik a görög templom és a szerb kereskedőházak is. Nem mindennapi a téren elfogyasztani egy-egy finom ételt vagy kávét, hiszen a környezet egy új világba röpít.
Óváros
Ha már a belvárosba elérünk, akkor az Óvárosi részt is érdemes meglátogatni, ugyanis ez a Fő tér körüli részt jelenti. Ez a különleges hely már a középkorban is létezett, fontos kereskedelmi útvonalként funkcionált. Az ,,időutazást” a 18. századi épületek, a szűk kis utcácskák és a barokk kapuk teszik teljessé.
Kovács Margit Múzeum
Ha nem akarsz nagyon messzire menni a Fő tértől, de mégis úgy szeretnéd érezni, hogy sokat láttál, látogasd meg a nem messze található Kovács Margit Múzeumot. Műveit Budapest egy-egy pontján is megcsodálhatjuk, ám ez a gyűjtemény tovább mutat a kerámiákon: levelek és fotók is láthatóak a művésztől. A tárlat 1973-ban nyílt, és minden elemét maga Kovács Margit adományozta a múzeumnak.
Szamos Marcipán Múzeum
Szentendrén járva nem érdemes kihagyni a múzeumot, ahol marcipánból készült csodákat láthatunk. Annak is emlékezetes élmény lehet, aki nem rajong az édességekért, hiszen a tárlat bemutatja Szamos Mátyás és Szabó Károly életpályáját is. A marcipánok közt mesefigurákat, sőt ismert embereket is megcsodálhatunk: Michael Jackson kétméteres szobrához fehér csokoládét is használtak, de a budapesti Országház készítése során csakis marcipánt alkalmaztak a készítők.
Belgrád Székesegyház
Utolsóként egy olyan székesegyházat ajánlunk, ami a magyarországi szerb ortodox egyház püspöki széktemploma is egyben. Az építését a 18. században, 1756-ban kezdték, s ugyan a történelem során több nehézséggel nézett szembe – tűzeset, rablás, szélvihar – még ma is a város legdíszesebb temploma. 48 méteres tornyával ugyan nem a legmagasabb a városban, mégis kiemelkedik a házak közül, így Szentendre látképének szerves része.
Kihagytunk valamit?
