Kinetózis, az utazók réme

Repülőn, buszon, hajón, autóban, tömegközlekedésen – sehol sem kíméli az embert a kinetózis, azaz az utazási betegség, amivel igen nehézkes jó kedvvel elhagyni még a lakást is.

A kalandorok ősellensége válogatás nélkül csap le világutazóra és fotelutazóra egyaránt, az utazási betegség pedig a legfantasztikusabb úti célokhoz való eljutást is beárnyékolja. Vajon lehet ellene tenni?

Az utazási betegséggel a csörgőkígyóként tekergő utak, a festővászonra illő tájak, a felhők feletti semmihez sem hasonlítható madártávlatból szemlélt városok, mezők és hegyvonulatok, gyakorlatilag a rosszul lét ködébe vesznek, ha beüt a krach. Ugyanis a köznyelvben tengeri betegségként ismeretes kinetózis megkeseríti az ember életét.

Kinetózis, a kalandor ellensége

Az utazási betegség, orvosi nevén kinetózis egy tünetegyüttes, amit többnyire a látási ingerek és az egyensúlyérzékelés közötti ellentétek okoznak. A helytől függően a neve lehet tengeribetegség, vagy légi betegség is, de igen gyakori, hogy az autóban utazáskor is jelentkezik. Mivel az agy és a szem közötti diszharmóniából fakad, így számtalan más módon is előidézhető, például az erre érzékenyek a vidámparkban a hullámvasúton, vagy űrhajóskiképzés során a centrifugában való tartózkodás során is tapasztalhatják a kinetózist.

Az állapot jellemző tüntetegyüttessel bír. Ilyen a fáradtságérzés, a kábultság, a tompaság, a szédülés, a rossz közérzet és a hányás. Ha a tüneteket kiváltó mozgás nem szűnik meg, a felsoroltak közül gyakorlatilag bármelyik záros határidőn belül bekövetkezhet, de leginkább az émelygés, hányás a jellemzőbb. Ezutóbbi a betegség vagy rossz minőségű netán a túlzásba vitt ételmennyiség által kiváltott hányással ellentétben nem hoz megkönnyebbülést, és a szédülés sem enyhül.

Meg kell jegyezni, hogy valójában nem betegségről van szó, tehát klasszikus értelemben a nincs rá gyógymód. A tüneteket és az előfordulást azonban számtalan praktikával lehet enyhíteni.

Gyógymód és enyhítés?

Az utazási betegségért a látás és az egyensúlyérzékelés ellentétes érzékelése tehető felelőssé. A mozgás érzékelése esetén, ha azt a látás nem erősíti meg (például egy hajó kabinjában, ha a látóhatár érzékelésére nincs mód), a belsőfül azt jelzi az agy számára, hogy mozgást észlel, a szem viszont arról tudósít, hogy a környezethez képest nem történik helyváltoztatás. Az ellentmondást az agytörzs úgy oldja fel, hogy hallucinációról van szó (amit rendszerint mérgezés okoz), és hányásra ad utasítást, hogy a méreganyagot a szervezetből eltávolítsa.

Az izgalmas védekezőmechanizmusnak köszönhetően az utazás bármely változata, az arra érzékenyeknek gyakorlatilag egy rosszul lét spirállá válik. A tünetek és a kellemetlen közérzet enyhítésének léteznek alternatívái. Jó trükk a tünetek csökkentésére, hogyha a látóhatárt figyeljük, és a távolban kiszúrunk egy pontot, amire fókuszálhatunk. Ráadásként teli gyomorral sem szabad útnak indulni.

Illetve előfordul az is, hogy az autóban ülve utaskén van rosszul valaki. Bizonyos esetekben segít, ha az illető átül a volán mögé, mert a vezetésre való koncentrálás lenyomja az utazási betegség tüneteit.

Forrás: Pixabay.com

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

A sport a mindened? Még betegen is? Kiderül, hogy lehet-e!