Mindig megbabonáznak a csillagok? Hiába látjuk azokat, mégis olyan elérhetetlennek tűnnek. A csillagászat és az űrhajózás eszménye is legalább ilyen. A Hubble űrteleszkóp mégis közel hozza azt, ami olyan távol van.
Sok kisgyermek álma, hogy űrhajós lehessen. A misztikus hivatás azonban a legtöbbek számára megmarad gyermekkori vágyként. A technológia és a tudomány azonban az átlagembereket is közelebb viheti a bolygókhoz és a csillagokhoz. Ebben nagy segítségünkre van a Hubble.
Hubble űrtávcső
Talán ismerősen csenghet ez a név, hiszen már 31 éve segíti a tudósokat ez a különleges konstrukció. A Hubble, angolul Hubble Space Telescope, röviden HST olyan űreszköz, amely az infravörös és ultraibolya tartományban vizsgálódik. A 2,4 méter átmérőjű Richey-Chrétien-távcső a fő alkatrésze.
Az ismert űrteleszkópot 1990. április 24-én indították útjára, története azonban sokkal korábban kezdődött. Lyman Spitzer csillagász vázolta fel először, hogy az űrbe telepített távcsővel mennyivel előnyösebb lenne a megfigyelés, mint a földről. A technika gyors fejlődésének köszönhetően a XX. század végén már semmi akadálya sem volt annak, hogy az űrbe felküldhető távcsővel rukkoljanak elő. A Hubble előtt már infravörösben működő, gamma-, röntgen, UV-érzékeny eszközök is Föld körüli pályára kerültek. A XX. század első felében dolgozó elismert csillagász, Edwin Powell Hubble nevéhez fűződik az a felismerés, hogy a galaxisok nem a Tejút részét képezik és a fizikai kozmológia alapjait is ő rakta le. Miatta kapta az űrben keringő eszköz a Hubble elnevezést.
A három évtizede szolgálatba állított űrtávcső sok mindenben segíti a tudósokat, azonban a felfedezésekben más eszközök is közrejátszottak. De kétségtelen, hogy vannak olyan eredmények, amelyekben legnagyobb szerepe a Hubble-nek van.
Amit csak a Hubble lát
- Az űrtávcsőnek köszönhetjük, hogy a naprendszeren belüli bolygók időjárásáról informálódhatunk. Habár főleg távoli objektumok megfigyelésére alkották meg, mégis lehetőség adódik, hogy a Föld szomszédjainak életébe is bepillantást nyerhessünk.
- 1993-ban felfedezték a Jupiter körül keringő Shoemaker-Levy 9 üstököst, amely aztán olyan közel került a bolygóhoz, hogy darabjaira cincálódott. Ennek már a Hubble is tanúja lehetett, és azt is megörökítette, amint ezek az üstökösdarabok a Jupiter felületébe csapódnak.
- Az űreszköz volt az, ami segítségével mérni tudták a csillagok keringési sebességét, amelyből arra következtettek, hogy ennek hátterében csakis egy nagy fekete lyuk állhat. Mindezt a Hubble több galaxis esetében is mérni tudta. Ezáltal azt is felismerték, hogy a fekete lyukak a galaxisokkal együtt nőnek.
- Hihetetlen éles és színes fotókat készít – szinte minden ismert és jelentős objektumot megörökített.
Az űrteleszkóp működése során már többször cseréltek alkatrészeket, de ez nem is csoda, hiszen már több mint 30 éve áll az emberiség szolgálatában. Több tízezer tudományos cikkhez szolgáltatott adatokat és fotókat. Az idei év azonban kritikus volt a Hubble életében, mert olyan komoly probléma lépett fel, amely miatt biztonsági üzemmódba helyezték. Úgy tűnt, hogy talán a Hubble-távcsőről végleg le kell mondani, de a NASA szakemberei igyekeztek mindent megtenni, hogy működésbe hozzák és sikerrel is jártak. Sőt abban is bíznak, hogy még évekig segítségükre lesz a teleszkóp.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
