Az utóbbi időben egyre gyakrabban kapom magam azon, hogy a problémáimat nem a legjobb barátnőmnek, nem a páromnak, nem a szüleimnek mondom el először, hanem bepötyögöm a ChatGPT-nek.
Egy alkalmazásba, egy mesterséges intelligenciának. Pár perc múlva ott a válasz: megértő, logikus, türelmes. És nem tesz fel kínos kérdéseket, nem fáradt, nem ítélkezik.
Egyszerre kényelmes és ijesztő ez az egész. És felmerül a kérdés: mi lesz az emberi kapcsolatainkkal, ha egyre többen választjuk a gyors, steril digitális vigaszt az igazi, hús-vér beszélgetések helyett?
Az azonnaliság csábítása
Egy valódi beszélgetéshez idő kell. Hozzá kell szoktatni magad, hogy lehet, a barátod épp nem ér rá, a párod mással van elfoglalva, vagy egyszerűen nem úgy reagál, ahogy szeretnéd. Egy mesterséges intelligencia ezzel szemben bármikor készen áll.
Ha hajnali kettőkor ráírsz, azonnal válaszol. Ha tizedszerre is ugyanazt a dilemmát írod le, türelmesen elemez. Ha bizonytalan vagy, megnyugtat. És ettől könnyen úgy érezzük: minek kitenni magunkat a valódi sebezhetőségnek, ha itt a kényelmes alternatíva?
Csakhogy az azonnali vigasz és a valódi megértés között óriási a különbség. A ChatGPT tükröt tart, visszamondja a gondolatainkat, sőt szebben, rendszerezettebben. De nem tudja, milyen a hangom, amikor remegve kimondom a félelmeimet, és nem hallja meg a csendjeimet.
A magány új definíciója
A 21. századi magány sokszor nem arról szól, hogy fizikailag egyedül vagyunk. Inkább arról, hogy nincs, akivel megoszthatnánk az igazi mélységeinket. A ChatGPT-vel való beszélgetés paradoxona, hogy látszólag oldja a magányt, de valójában konzerválja azt.
Amikor a gondjainkat csak egy algoritmusnak mondjuk el, nem vállalunk kockázatot. Nem kell félnünk, hogy valaki félreért, csalódik, vagy elutasít. Ez biztonságos… és épp ettől veszélyes. Mert a valódi kapcsolatokhoz pont ez a kockázat kell: hogy kimondjuk, mi fáj, és valaki tényleg meghallja, nem csak visszatükrözi.
A generáció, amely önmagának beszél
Van bennem egy furcsa érzés: mintha a saját generációm lassan önmagának monologizálna a képernyőn át. Mintha a ChatGPT vagy bármelyik MI valójában csak a kollektív magányunk szelídített formája lenne. Egy olyan tükör, ami mindig szép fényben mutat minket, de nincs benne hús-vér szív, ami belerezdül a történetünkbe.
Ez kényelmes, de hosszú távon veszélyes is: elszokunk attól, hogy emberek előtt legyünk önmagunk. Ha a problémáink első hallgatója egy gép, akkor lassan második helyre csúszik mindenki más: a barát, a testvér, a párunk. És a kapcsolataink csendben, észrevétlenül sekélyebbé válnak.
Mi marad az emberből, ha az intimitást kiszervezzük?
Az emberi kapcsolatok szépsége pont a tökéletlenségben van. Hogy a barátod nem mindig mondja a legjobb választ, a párod néha csak annyit kérdez: „Most miért sírsz?”, a szüleid pedig lehet, hogy értetlenül hallgatnak. Mégis ezekből a pillanatokból születik a valódi közelség.
Az MI okos, empatikusnak tűnik, és sokszor jobban megfogalmazza a dilemmáinkat, mint mi magunk. De nem ül melléd a kanapéra, nem ad ölelést, és nem érzi azt az apró rezgést a hangodban, amikor összetörsz. Az intimitás, amit kiszervezünk a digitális térbe, valójában steril marad – és ha ehhez szokunk hozzá, félő, hogy egy nap már nem lesz igényünk a valódi, kissé kaotikus, de igaz emberi jelenlétre.
Merre tartunk?
Nem démonizálni akarom a technológiát. Használom, szeretem, sokszor hálás vagyok érte. De közben érzem, hogy az emberi kapcsolatok lassan luxussá válnak: időt, energiát, türelmet igényelnek, amit a digitális világ megspórol nekünk.
A kérdés az, hogy hajlandók vagyunk-e még kitenni magunkat annak a törékeny szépségnek, amit csak az igazi emberi kapcsolatok adhatnak. Mert ha teljesen a géphez fordulunk, lehet, hogy egy nap már nem lesz, aki igazán megismer minket.
Végül
A ChatGPT lehet társ, lehet kapaszkodó, lehet önismereti tükör. De ha hagyjuk, hogy kiváltsa az embereket, lassan elfelejtünk embernek lenni egymás mellett.
Én még szeretném, ha maradna valaki, akihez felhívhatok sírni – nem csak egy program, ami szépen összefoglalja, mit érzek.
Borítókép forrása: Getty Images