A csillogás és a vörös szőnyeg mögött sok sztár számára egészen más valóság húzódik. Több híresség is úgy döntött, hogy hátat fordít Hollywoodnak.
A reflektorfényből való visszavonulás sok sztár számára tudatos döntés: egyesek a családjukra szeretnének koncentrálni, mások a hírnévvel járó nyomástól akarnak megszabadulni. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a színészek nem saját akaratukból hagyják el a filmipart. Előfordul, hogy személyes tragédiák, a szakma kegyetlensége vagy éppen a lehetőségek hiánya kényszeríti őket arra, hogy eltűnjenek a reflektorfényből. Több híresség is nyíltan beszélt arról, milyen fájdalmas tapasztalatok vezettek ahhoz, hogy elhagyják Hollywoodot.
Rick Moranis a családját választotta
A nyolcvanas és kilencvenes években Rick Moranis számos ikonikus filmben szerepelt, többek között a Ghostbusters, a Little Shop of Horrors, a Spaceballs és a Honey, I Shrunk the Kids című produkciókban. 1997-ben azonban visszavonult a színészettől. Döntésének oka személyes tragédia volt: felesége, Ann 1991-ben mellrákban meghalt, így Moranis egyedül maradt két kisgyermekével. A színész ezért úgy döntött, inkább a családjára koncentrál. Egy későbbi interjúban elmondta, hogy bár a szünet végül sokkal hosszabb lett, mint tervezte, egyáltalán nem bánja a döntését. Élete így is teljes és boldog.
Brendan Fraser traumája
Brendan Fraser a kilencvenes és kétezres évek egyik legnépszerűbb színésze volt, olyan filmeknek köszönhetően, mint az Encino Man vagy A múmia. Karrierje azonban megtorpant 2003 után, amikor állítása szerint szexuális zaklatás érte a Hollywood Foreign Press Association akkori elnökétől, Philip Berktől. Fraser éveken át nem beszélt az esetről, mert attól félt, hogy ez tönkreteszi a karrierjét. Később arról mesélt, hogy az eset után mélyen megrendült, és úgy érezte, mintha láthatatlan bélyeget kapott volna. A történtek hosszú időre eltávolították Hollywoodtól.
Ke Huy Quan és a szerepek hiánya
Ke Huy Quan gyerekszínészként lett híres: Short Round karakterét játszotta az Indiana Jones and the Temple of Doom című filmben, majd Data szerepében tűnt fel a The Goonies-ban. Korai sikerei ellenére később alig kapott lehetőségeket. A kilencvenes években az ázsiai színészek számára kevés szerep állt rendelkezésre, és azok többsége sztereotip karakter volt. A híresség később elmondta, hogy sokáig várt arra, hogy csörögjön a telefon, de ez ritkán történt meg.
Bobby Driscoll és a kegyetlen iparág
Bobby Driscoll az 1940-es és 1950-es években a Walt Disney egyik legismertebb gyereksztárja volt. Mindössze 12 évesen Juvenile Oscar-díjat kapott, később pedig ő adta a hangját Pán Péter karakterének a klasszikus animációs filmben. Karrierje azonban hirtelen megszakadt: a stúdió 1953-ban idő előtt felbontotta a szerződését. A beszámolók szerint a döntés hátterében az állt, hogy a fiatal színész súlyos aknéval küzdött.
Kay Panabaker kiábrándult Hollywoodból
Kay Panabaker a Disney Channel egyik ismert arca volt, többek között a Phil a jövőből és az Életre kelt napló című produkciókban. Ahogy idősebb lett, egyre inkább elvesztette a lelkesedését a színészet iránt. Egy interjúban felidézte, hogy egy producer azt mondta neki: a karaktere mellé szerelmi szálat terveznek, ezért le kellene fogynia, annak ellenére, hogy alig nyomott 45 kilogrammot. Ez az élmény mélyen elgondolkodtatta a hírességet, és végül eltávolította a színészi pályától.
Rajiv Surendra hat évet áldozott egy szerepre
A Bajos csajok színésze, Rajiv Surendra egy másik film miatt hagyta el a szakmát. Amikor megtudta, hogy a Pí életéből filmadaptáció készül, elhatározta, hogy megszerzi a főszerepet. Még az egyetemet is félbehagyta, és Indiába utazott, hogy alapos kutatást végezzen a szerephez. Hónapokig készült, ám a film gyártását végül leállították, amikor a projekt elveszítette a rendezőjét. A híresség végül visszatért az egyetemre, és a színészi karrierje is háttérbe szorult.
Leelee Sobieski más utat választott
Leelee Sobieski a kilencvenes és kétezres évek egyik ismert fiatal színésznője volt, többek között a Never Been Kissed és a The Glass House című filmekből. 2012-ben azonban gyakorlatilag visszavonult a színészettől. Egy interjúban elmondta, hogy a szerepek többsége erősen szexualizált jeleneteket tartalmazott, és ezt már nem érezte összeegyeztethetőnek az életével. Úgy fogalmazott: ha valaki „tűzön megy át”, annak a végén valami igazán különlegesnek kell lennie, ő azonban már nem érezte, hogy ez megéri.