Dobai Aty egy 1000 fős erdélyi zsákfaluból költözött Magyarországra lassan 16 éve, azóta pedig kitartásának és hozzáállásának köszönhetően több területen is maradandót alkotott: színészként, énekesként és tartalomgyártóként ismerhette meg az ország. Aty 10 évig dolgozott színészként, ez alatt pedig számtalan színházi előadásban, sorozatban és mozifilmben szerepelt. Láthattuk a Drága Örökösök, a Dr. Balaton, vagy éppen a Holnap Tali! című sorozatokban, 2023-ban pedig együtt dolgozhatott Willem Dafoe Oscar-díjra jelölt színésszel a Szegény Párák c. Oscar-díjas filmben. Dobai Aty most a Coloré-nak adott interjút!
Coloré: Színész, énekes, fotós, műsorvezető – mi volt az első kreatív megnyilvánulásod gyerekként, amire azt mondtad: „ezzel szeretnék foglalkozni”?
DA: Arra pontosan nem emlékszem, hogy mikor mondtam azt, hogy ,,ezzel” szeretnék foglalkozni, arra viszont igen, hogy kb 7-8 éves koromban a szomszéd gyerekekkel televíziósat játszottunk. Mindenkinek megvolt a saját műsora (híradó, időjárás jelentés, műsorismertető, zenei műsor stb.) és egymásnak előadtuk, mintha tényleg élőben menne, azt nagyon élveztem! A színészet a gimi alatt kúszott be az életembe, ahol 9. osztályban Tasnádi Finito c. darabját adtuk elő, abban volt 3 mondatom rengeteg színpadi jelenléttel. Ezt az előadást elvittük egy nemzetközi színjátszó fesztiválra, ahol egy különdíjat nyertem. Azt hiszem az volt az a pillanat amikor azt mondtam, hogy IGEN! Ez az én utam.
Coloré: Melyik szereped vagy projekted áll hozzád a legközelebb – akár színészként, akár énekesként?
DA: Ez mindig változik, talán kicsit mindig az, amivel kapcsolatban aktualitás van. Most az éneklést mondanám és a social projektjeimet. Hamarosan érkezik egy új dalom, így most annak a munkálatai foglalkoztatnak a legjobban.
Coloré: Mennyire érzed, hogy ezek a területek kiegészítik egymást a mindennapi alkotásaidban?
DA: Valamilyen szinten kiegészítik és segítik egymást. Bizonyos szakaszokban kapcsolódnak is, hiszen a dalaimat nagyon sokszor a színész kollégáim segítségével a social platformjaimon igyekszem promózni, így minden terület találkozik egy ilyen projekt során. Nyilván a közösségi médiában való szereplésnél, illetve zenei előadóként a színpadon nagyon jól jön a több, mint 10 éves színészi múlt.
Coloré: Van olyan pont a karrieredben, amire kifejezetten büszke vagy, mert nehézségek árán érted el?
DA: Fúúúú, nagyon jó és nehéz kérdés. Egy dolgot biztos nem tudnék kiemelni, mert valahogy mindennél ezt érzem, bár gondolom ezzel sokan így vannak, hogy nagyon nagy nehézségek és küzdelem árán értem el mindig a céljaimat, éppen ezért is van az, hogy amikor elérem, akkor valahogy már nem tudok annyira örülni a sikereknek…Az éneklés is ilyen, eldöntöttem, hogy szeretnék saját dalokat kiadni, és nem érdekelt tulajdonképpen semmi és senki. Nagy meló! Magammal szemben is, hogy legyen elegendő önbizalmam, bátorságom, hogy a saját történeteimet kitárjam a nagyközönségnek.
Coloré: Dalaid elég őszinték, néhol kifejezetten személyesek. Mennyire merítesz a saját életedből, amikor írsz vagy előadsz?
DA: Konkrétan az összes eddigi dalom egy-egy saját történetemet, megélt eseményt, lelki állapotomat dolgozza fel. Én így tudom őszintének, önazonosank érezni a dalaimat, ha már megéltem, átéltem az adott szituációt és el tudom mesélni a személyes tapasztalataimat.
Coloré: Az “Ébressz fel!” vagy a “Fvck Fake Friends” című dalodban is erős üzeneteket közvetítesz. Fontos számodra, hogy ne csak szórakoztass, hanem reagálj is arra, ami benned és körülötted történik?
DA: Talán eggyel fontosabb is az, hogy közvetítsem azt, ami körülöttem vagy bennem történik éppen és az adott helyzet tanulságát, mint az, hogy szórakoztassak. A ,,Fvck Fake Friends” c. dalom az pont egy olyan korszakomban született amikor nagyon sok barátban csalódtam és átvertek és azt éreztem, hogy muszáj ezt magamból kiírnom, hogy fel tudjam dolgozni, el tudjam engedni a történteket és remélhetőleg ezzel másoknak is segíteni tudok, akik hasonló helyzeteket éltek át.
Coloré: Hogy születik nálad egy dal? Előbb a szöveg, a dallam, vagy a hangulat jön?
DA: Nálam előbb az ihlet születik meg, egy adott téma, egy történés, egy gondolat, egy érzés, hogy ebből remek dal születhet.
Ezután szoktam egyeztetni Pribelszki Norbival akivel a dalok készülnek. Mutatok neki sok más dalt, hogy hangulatban, tempóban mi az, amit el tudnék képzelni, megírom neki, hogy kb. mit szeretnék, miről szóljon a dal, honnan hova lyukadjunk ki, mi legyen benne a tanulság, akár üzenet. Ezután Norbi elkezd dolgozni a dallamon és a szövegen, amit személyesen végigkísérek én is, véleményezem és ha szükséges akkor korrigálunk rajta.
Coloré: Művészként és közszereplőként is jelen vagy. Hogyan tudod megőrizni az egyensúlyt a magánélet és a nyilvánosság között?
DA: Azt gondolom, hogy ez valahol az egyik legnehezebb dolog minden közszereplő életében, de ha tudatosan kezeled ezt a témát, akkor nagyon szépen meg lehet találni az egyensúlyt. De ezt mindig az adott személynek kell eldöntenie, hogy mennyit akar magából adni a közönségének. Viszont ha túlzásba esel, azt nagyon nehéz már visszafordítani, akár évek munkája is lehet. Én annak a híve vagyok, hogy az embernek legyenek mindig titkai, így izgalmas tud maradni.
Coloré: Mit ad számodra a fotózás vagy a közösségimédia-menedzsment? Inkább kreatív vagy stratégiai oldala vonz?
DA: A fotózás most már egy ideje nem része az életemnek, így arra most nem is igazán tudok válaszolni, viszont a közösségimédia-menedzsment annál inkább. Amit az utóbbi években észrevettem, hogy egyrészt rengeteg új kapcsolatot adott, ezzel nagyon sok új lehetőséget is. Illetve óriási személyiségfejlődésen mentem keresztül. Sokkal határozottabb, magabiztosabb lettem, amit abszolút ennek a munkakörnek tudhatok be.
Coloré: Milyen értékeket tartasz fontosnak az életedben – akár a művészeten, akár a kapcsolataidon keresztül?
DA: Az első és legfontosabb szerintem az őszinte kommunikáció! Ez sajnos nagyon sok mindenkiből hiányzik, a mindennapokban tapasztalom akár a magánéletben, akár az együttműködéseim kapcsán. Az alázat hiányát is nagyon sokszor érzékelem sajnos. Én ezekre igyekszem figyelni a mindennapokban és azt tapasztalom, hogy azok a partnerek, akikkel dolgozom, nagyon értékelik, ha valaki korrekt és őszinte velük.
Coloré: Kik voltak rád nagy hatással – akár hazai, akár nemzetközi művészek?
DA: Zenei téren inkább a nemzetközi neveket mondanám, imádom figyelni és tanulmányozni azt a stratégiát és titok univerzumot ami pl. Taylor Swift és minden egyes mozzanata, mondata és megjelenése mögött van. Vagy azt az ösztönös profizmust, őszinteséget és közvetlenséget, amit Lady Gaga produkál egy-egy showja során.
Itthon ha valakit ki kéne emelnem, akkor az Esztergályos Cecília művésznő, imádom! Nekem ő bakancslistás személy volt, akivel szerettem volna egy színpadon állni és pár éve megadatott, hiszen a Vidám színpadon egy előadásban az unokáját játszhattam. Az előadás sajnos már nincs repertoáron, de a mai napig tartjuk a kapcsolatot, hamarosan megyek megnézni őt az Újszínházba egy előadásba. Nekem az ő személye és az élethez, szakmához való hozzáállása, látásmódja, humora példaértékű. Ha ő valamit kitalál, szeretne elérni, megvalósítani, arról senki nem tudja lebeszélni és semmi nem tudja eltéríteni én is ilyen vagyok. Szeretem őt, nekem csak Cecil 😛
Coloré: Milyen témák foglalkoztatnak mostanában? Van olyan projekt, ami jelenleg formálódik?
DA: Húha, mindig van, nem szeretek unatkozni. Szeretnék a social jelenlétemre még nagyobb hangsúlyt fektetni, illetve karrier téren is nagyobb változás várható nálam, amiről egyelőre még nem beszélhetek, de amint publikus lesz, kommunikálni fogok róla a social platformjaimon.
Coloré: Hol látod magad 5 év múlva? Zene, színház, tévé, vagy valami más?
DA: Te jó ég! Előbb érjük meg a holnapot. Ezt nálam soha nem lehet tudni, vannak vágyaim, de hosszú távú terveim nem igazán, mert lehet, holnap úgy ébredek fel, hogy valami más művészeti ágat szeretnék kipróbálni. Ami most nagy vágyam 1-2 éven belül, hogy szívesen megmutatnám magam szórakoztató televíziós műsorokban, most van egy pár nagy kedvencem, amibe vágyok és mivel hiszek a vonzás törvényében, ezért le is írom: Az Árulók. Fiatalkorom játéka! Imádnám! Színházban 10 évig játszottam, ott most nem igazán látom magam, több szempont miatt sem…A zene az most itt van, azt szeretném a jövőben komolyabban venni, sokkal többet adni magamból a zene által a hallgatóknak. Szívesen vezetnék műsort, akár egy reggeli televíziós műsort is, nem tudom, hogy kelnék fel, de megoldanám!
