A vércsoportod többet árulhat el rólad, mint gondolnád. Nemcsak az orvosi kartonodon számít, hanem bizonyos betegségekkel szembeni reakcióidban is szerepet játszhat. Kutatások szerint van egy típus, amelynél az immunválasz gyakran erősebbnek bizonyul.
A vércsoportunkról legtöbbször csak akkor esik szó, amikor véradásról, műtétről vagy sürgős ellátásról van szó. Pedig egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a vércsoport nemcsak orvosi adat, hanem bizonyos mértékig összefügghet az immunrendszer működésével, a fertőzésekkel szembeni ellenállással és egyes betegségek kockázatával is. Bár fontos hangsúlyozni, hogy a vércsoport önmagában nem sorsszerű, a tudomány jelenlegi állása szerint vannak érdekes mintázatok.
Az O-s vércsoport: a legerősebb védelem?
Több nemzetközi kutatás szerint az O-s vércsoporttal rendelkezők szervezete bizonyos fertőzésekkel szemben ellenállóbb lehet. Egyes vírusok és baktériumok nehezebben tapadnak meg a sejteken, ami csökkentheti a súlyos lefolyás esélyét. Ezt figyelték meg többek között légúti megbetegedések és egyes járványos fertőzések esetében is. Az O-s vércsoporthoz gyakran társítják az erősebb veleszületett immunválaszt, ami azt jelenti, hogy a szervezet gyorsabban reagál a kórokozókra. Ez azonban nem jelent teljes védettséget, inkább statisztikai előnyt.
Miért lehet ellenállóbb az immunrendszerük?
A kutatók szerint a különbség részben a vörösvértestek felszínén található antigénekben rejlik. Az O-s vércsoport esetében ezek hiányoznak, ami bizonyos kórokozók számára „nehezebb terepet” jelent. Emellett gyulladásos folyamatok esetén is eltérő reakciókat figyeltek meg, ami hatással lehet a betegségek súlyosságára.

Nem csak előnyök léteznek
Fontos árnyalni a képet: miközben az O-s vércsoport egyes fertőzésekkel szemben védettebb lehet, más területeken nagyobb kockázatot hordozhat. Ilyen például a vérzékenységre való hajlam vagy bizonyos emésztőrendszeri problémák gyakoribb előfordulása. A „legerősebb” jelző tehát nem jelent minden helyzetben előnyt.
És mi a helyzet a többi vércsoporttal?
Az A, B és AB vércsoportok esetében más típusú kockázatok és előnyök jelenhetnek meg. Egyes kutatások szerint például az A-s vércsoport hajlamosabb lehet bizonyos gyulladásos betegségekre, míg az AB ritkább, de speciális immunválaszokkal járhat. Ezek azonban mindig soktényezős összefüggések, ahol az életmód, a genetika és a környezet legalább ilyen fontos szerepet játszik.

A lényeg: nem a vércsoport dönt helyetted
Bármelyik vércsoportba is tartozol, az egészségedet elsősorban nem ez határozza meg. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés és az alvás sokkal többet számítanak, mint egyetlen genetikai adottság. A vércsoport inkább egy érdekes háttérinformáció, nem pedig végleges ítélet a szervezeted ellenálló képességéről.
Forrás: Healthline / Képek: Midjourney