Az úgynevezett U-vitamin valójában nem klasszikus vitamin, hanem egy természetes vegyület, amely főként a keresztesvirágú zöldségekben található meg. Kutatások szerint szerepet játszhat a gyomor és a bélrendszer védelmében, a gyomorfekély gyógyulását is támogathatja.
Kevesen hallottak róla, mégis egyre gyakrabban bukkan fel étrend-kiegészítőkben és bőrápolási termékekben. Az U-vitamin név elsőre klasszikus vitamint sejtet, valójában azonban nem valódi vitaminról van szó, hanem a metionin nevű aminosav egyik származékáról.
Az 1950-es években vezették be a kifejezést, amikor a káposztalében található vegyületet vizsgálták. A leggyakrabban ide sorolt formák az S-metilmetionin (SMM), a metilmetionin-szulfonium és a 3-amino-3-karboxipropil-dimetil-szulfonium. Természetes formában főként keresztesvirágú zöldségekben fordul elő, például káposztában, brokkoliban, kelbimbóban és kelkáposztában.
Mire használják az U-vitamint?
Leggyakrabban gyomorfekély kezelésével hozzák összefüggésbe, de emésztésjavító, immunerősítő, koleszterincsökkentő és sebgyógyulást támogató hatást is tulajdonítanak neki. A tudományos bizonyítékok azonban egyelőre korlátozottak.
Segíthet a gyomorfekély gyógyulásában?
Az 1950-es évek kutatásai azt sugallták, hogy napi közel egy liter káposztalé fogyasztása jelentősen felgyorsíthatja a gyomorfekély gyógyulását. Egyes vizsgálatok szerint a regeneráció akár négyszer-ötször gyorsabb lehetett a korabeli standard terápiához képest.
A kutatók azonban nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a hatás kizárólag a vitamin U-nak köszönhető-e, vagy a káposztában található egyéb tápanyagok kombinációjának. Azóta kevés új, meggyőző vizsgálat készült a témában.
Védheti a májat, a vesét és a tüdőt
Állatkísérletek alapján az U-vitamin csökkentheti bizonyos gyógyszerek – például a valproinsav – által okozott máj- és vesekárosodást. Emellett gyulladáscsökkentő hatást is kimutattak. Egyes kutatások arra is utalnak, hogy a vegyület mérsékelheti az epilepsziás rohamokhoz kapcsolódó tüdőkárosodást. Ugyanakkor ezek az eredmények elsősorban állatkísérletekből származnak, így embereken végzett vizsgálatokra van szükség a megerősítéshez.
Csökkentheti a koleszterinszintet
Laboratóriumi vizsgálatok szerint a vitamin U gátolhatja a zsírsejtek képződését és csökkentheti a trigliceridszintet. Egy korábbi, kis létszámú emberi vizsgálat napi 1,5 grammos adag mellett enyhe, körülbelül 10 százalékos összkoleszterin-csökkenést mutatott, de a trigliceridszint nem változott jelentősen.
Támogathatja a sebgyógyulást és a bőrvédelmet
Állatkísérletek és laboratóriumi vizsgálatok szerint az U-vitamin helyi alkalmazása gyorsíthatja a sebzáródást, valamint bizonyos mértékig védelmet nyújthat az UV-sugárzás okozta károsodás ellen. Ez magyarázza, hogy egyes kozmetikai márkák miért építik be krémekbe, szérumokba és arcmaszkokba. Az emberi bizonyítékok azonban itt is korlátozottak.
Vannak mellékhatásai?
Élelmiszerekből – például káposztából, brokkoliból vagy kelbimbóból – fogyasztva az U-vitamin biztonságosnak tekinthető. Az étrend-kiegészítő formájáról viszont kevés adat áll rendelkezésre. Az Európai Vegyianyag-ügynökség szerint közvetlen érintkezés esetén szem-, bőr- vagy légúti irritációt okozhat, így a kozmetikai termékek használatakor érdemes körültekintőnek lenni.
Mennyi az ajánlott adag?
Jelenleg nincs hivatalosan meghatározott napi ajánlott bevitel. A túladagolásról sem számoltak be, de mivel a magas dózisú kiegészítők hatásait nem vizsgálták alaposan, a legbiztonságosabb megoldás a természetes források fogyasztása.