A testszégyenítés áldatlan gyakorlatának elharapódzása egyidős a tökéletes testű modellek megjelenésével, bár a külső miatt érzett szégyenkezés minden korban osztályrésze volt a női létnek. Előbbi eredményeképpen, a tökéletes női testről alkotott milliónyi képre reagálva létrejött a a Body Positivity, vagyis testpozitív mozgalom, mely nagyon helyesen a testszégyenítés káros hatásaira hívja fel a figyelmet, valamint kimondja: trendektől, divattól, méretektől függetlenül minden test szép.
Van azonban a testpozitív mozgalomnak egy, eredendően progresszív, mára azonban hamissá vált állítása is, mely szerint a megjelenés helyett a fókusz itt a test egészségességén és funkcionalitásán van. Ezen állítás hitelét veszti akkor, amikor a jelentős túlsúllyal élő plus-size modellek belső combjáról leretusálják a kisebesedés hagyta barna foltokat, hasukról a hüvelyknyi striákat, arcukat huszonéves, XS-es méretű modell lányok arcszerkezetéhez hasonlatosra filterezik, póthajjal dúsítják föl a fotózásra készülő hajkoronáikat és egyáltalán, az idomaikon kívül minden egyes hibát eltüntetnek a testükről. És ez még csak a bőr, a külcsín! A fotó nem mutatja meg a szétcsúszott térdízületeket, a zsírmájat, de a tartósan magas vérnyomást vagy inzulin-rezisztenciát sem. Ironikus, hogy az elfogadásra, szépségdogmák megdöntésére törekvő testpozitív-mozgalom éppen azokkal az eszközökkel manipulál, amik ellen felszólal.
Gondolkodó emberként értjük, hogy a kapitalista nagyüzemben minden, ami divat, trend és egyáltalán, ami az egyén hatáskörén, önrendelkezésén túlnő és mozgalommá válik: üzlet. És az üzlet nem ismer tréfát. Kegyetlenül dologias és a legkevésbé sem humán. Nem érdekli, hány kiskamasznak magas a vércukra, ahogy az sem, hogy a mosónők plus-size modellek milyen korán halnak. Tehát a valódi kérdés ez:
Valóban pozitív az, ami nem egészséges?
…vagy ismét felültünk egy trendnek, mely az egyre kövérebb társadalmakban az egyre többet kritizált, karcsú modellek helyett ezúttal szintén tökéletesre retusált, túlsúlyos testű nőket próbál nekünk eladni, mondván minden test szép.
A szépség azonban nem azonos az egészséggel, mely állítás a karcsú, S-es ruhaméretet viselő társainkra is éppúgy igaz lehet, mint a korábban említett, jelentős túlsúllyal küzdőkre. Ugyanakkor, nem szabad elmenni azon tény mellett, hogy a túlsúly szignifikánsan nagyobb rizikót hordoz azok számára akik cipelik, mint amennyi rizikót a genetika, a környezeti ártalmak és általában az emberélet önmagában hordoz. Ráadásul, az elhízás inkább fenyegeti a modern kor jóléti társadalmát, mint az önsanyargatással járó kényszerbetegségek vagy a kóros fogyás.
Kulman Krisztina dietetikus elsőként nem egy táplálkozási, hanem egy fogalomzavarra hívja fel a figyelmet:
Az, hogy nem mindenki egyforma, és hogy el kell fogadnunk egymást, az egyértelmű, hiszen különböző alkatúak vagyunk, más genetikai adottságokkal rendelkezünk. Azonban az elfogadás nem azt jelenti, hogy elfogadom, hogy húsz-harminc évvel kevesebb ideig fogok élni, hanem azt, hogy nem bántom a másikat azért, mert olyan amilyen, nem bélyegzem és szégyenítem meg.
,,A túlsúly mindig is káros volt és káros is lesz. A túlsúly legegyszerűbb mutatója a BMI-index, melyet érhetnek ugyan kritikák, de ritkán téved, ha nagyfokú elhízottság megállapításáról van szó. Egy bizonyos érték fölött az orvostudomány károsnak tartja a súlytöbbletet, hiszen rengeteg hátránya származik ebből az illetőnek: szív- és érrendszeri betegségek, kettes típusú cukorbetegség, hormonproblémák, hogy csak egy párat említsek azok közül, amik az elhízáshoz köthetőek, és bizonyíthatóan az elhízás következményei” – magyarázta a szakember.
Az, hogy a nem elhízottak körében is előfordulnak ezek a betegségek, illetve, hogy nem minden túlsúlyos szenved az említett problémáktól, nem cáfolnak vagy bizonyítanak semmit, hiszen nem azt állítjuk, hogy csak a túlsúly okozhatja ezeket a betegségeket, hanem azt, hogy a túlsúly brutális mértékben növeli a kialakulás kockázatát. Az egészségügyi statisztikák szerint pedig nemcsak a kockázatát növeli, hanem a tényleges megbetegedések számát is. De hogyan lesz a túlsúlyból betegség?
A supersize modellek felkapottakká váltak az elmúlt időszakban, de nagyon szívesen megnézném egy -egy gyönyörű arcú, de jelentős túlsúllyal rendelkező modell vérképét, vagy, hogy milyen állapotban van a hormonháztartása, a vérnyomása. Nagyon sok elhízott ember kerül hozzám, általában akkor, amikor már baj van, amikor már betegség is társul a túlsúly mellé. Amíg ez nincs, addig a páciens számára csak esztétikai a probléma, mindössze zavaró tényező lehet
– mondja Kulman Krisztina, hozzátéve, hogy különböző betegségek, baleset, ennek következtében a mozgás korlátozottsága is megelőzheti az elhízás kialakulását, de az esetek mintegy nyolcvan százalékában életmódbeli okok vezetnek a túlsúlyhoz.
—————-
Életmódbeli tényezők:
- mozgásszegény életvitel
- nem megfelelő táplálkozás
- többletkalória bevitel
- alacsony rostbevitel
- alacsony folyadékfogyasztás
- feldolgozott vagy kényelmi ételek túlfogyasztása
——————
A dietetikus szerint törvényszerű, hogy a jelentős többletsúllyal küzdő embernek az elhízásból származó panasza legyen:
,,Mozgásszervi baja biztosan lesz annak, aki túlsúlyos, hiszen a plusz kilókat cipelni kell, ami az ízületekre, csontokra rosszul hat, és ha nő a testzsírszázalék, egyre kevésbé hatékony a mozgás, így csökkenni kezd az izomarány.”
,,A belső szerveink között felszaporodott, úgynevezett visceralis, azaz szövetek közti zsír is problémás. A megnövekedett testzsírszázalék többlet terhet ró a szívre. A vérzsír- a koleszterin-, a trigliceridszint növekszik, vagyis nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ami a köznyelvben szívinfarktusként ismert traumához vezethet”- magyarázza Kulman Krisztina, aki azt mondja, hogy az elhízás nem fáj, ezért nincsen az egyénnek betegségtudata.
,,A kórképek lassan alakulnak ki, és csak akkor szembesülnek azzal, hogy valójában nagyon rossz állapotban vannak, amikor kiderül, hogy cukorbetegek, vagy szívbetegséggel küzdenek, esetleg műtétre lesz szükségük, vagy gyermekvállalás előtt állnak, és gyakorlatilag bármit képesek megtenni azért, hogy sikerüljön teherbe esni. A gyógyulni, egyúttal fogyni vágyók azonban egészséges testkultúra híján nincsenek könnyű helyzetben.”
,,Általában viselkedésterápiára is szükség lenne, hiszen önmagában az evéshez, az ételhez, a mozgáshoz, a testünk tiszteletéhez való hozzáállásunkon is változtatni kell. Ezért mondjuk azt mi szakemberek, hogy ez életmódváltás, nem pedig fogyókúra. Én el tudom mondani, hogy mit kell tenni, de amikor látják a páciensek, hogy nehéz és komplex út vár rájuk, akkor inkább kevésbé nehéz megoldások felé fordulnak, mint a fogyasztószerek, vagy a mostanában közismertté vált, cukorbetegeknek kifejlesztett gyógyszer, hisz ilyen az ember: mindig a könnyebb utat választja” – magyarázza a szakember. Vannak azonban olyanok, akiknek még nincs választásuk.
Valójában, a testpozitív gondolkozás is éppen ilyen egyszerűen válhat a könnyebb úttá, hiszen sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy minden test szép, és a vékonyak is betegek, minthogy szembenéznénk az állapotunk rizikóival, és egy életmódváltással leadnánk a tetemes túlsúlyt és megváltoztatnánk a hozzáállást a testünkhöz, valamint az egészségünkhöz.
Magyarországon nem létezik valódi egészségnevelés. Bár az egészségtudatosság növekvő tendenciát mutat a generációk váltásával, de még mindig nagyon sok elhízott kamasz és gyerek van, lényegesen több, mint a nyolcvanas-kilencvenes években. A kicsik kevesebbet mozognak, sokkal több időt töltenek a lakásban a számítógép előtt, mivel a szülők is kevesebb időt töltenek velük, illetve sokkal több cukrot, feldolgozott élelmiszert, úgynevezett comfortfoodot fogyasztanak, pedig sosem volt olyan nagy árubőség és választék, mint manapság!
– mutatott rá Kulman Krisztina dietetikus a szülői felelősségre.
A szakember szerint az elhízott kisgyerekek esélyei az egészséges testkultúra kialakítására az idő múlásával rohamosan csökkennek. Minél inkább megszokottá válik ugyanis a súlytöbblet, annál nehezebben változtat rajta, akár a felnőttkorba lépve is. Arról nem beszélve, hogy ez mekkora plusz terhet ró ez az egészségügyi ellátásra, miközben ezeknek a problémáknak nagy része elkerülhető lenne egészségtudatos életmóddal. Nem nehéz tehát belátni, hogy a testpozitív mozgalom hatásai nem álltak meg a testszégyenítés megfékezésénél, hanem elszabadultak, és ugyan közvetve, de éppúgy az egészségtelen életmódot propagálják, ahogy a korábban az ellenségüknek kikiáltott tökéletes modellek külsején alapuló szépségideálok.
Nyitókép forrása: Getty Images