A stressz annyira a mindennapunk része, mint az evés vagy az alvás. Az utóbbi kettő kielégítésével jobban érezzük magunkat, azonban a stressz által kiváltott szorongással is kezdeni kell valamit.
Tele van az életünk feszültséggel. A munkahely, a magánéleti terhek nyomást jelentenek ránk, amelyekkel meg kell birkózunk. Van azonban, hogy bármit próbálunk tenni, nem tudunk megszabadulni ezektől és stressz jó barátja, a krónikus szorongás is úrrá lesz rajtunk. Az egész szervezetünkre nézve káros ez az állapot, amely megoldásért könyörög.
A test jelez, ha szorongsz
Időnként mindenki szorong, feszült, ám annak oldására van megoldás. Mindenki esetében más lehet a hatékony. Van, aki a sportolással tudja levezetni a feszültséget, más relaxációs gyakorlatokat végez és ha a hobbijába mélyed valaki, az is egy kivaló módja annak, hogy tereljük a figyelmünket. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű és nem is mindig tudjuk kordában tartani ezt az állapotot. Tartós félelemben élni azt jelenti, hogy a szervezetünkben is stresszállapot uralkodik, amely megterheli azt.
Hogyan hat?
Ahogyan a stresszt, úgy a szorongást is negatívumként említjük, azonban, ha nem tartós állapotok, akkor az a megoldás felé vihetnek. A szorongás fokozza a véráramlást, megnövekedhet a pulzus és a légzés is szaporává válhat.
A stresszes helyzet szorongást eredményezhet, amely lényegében felkészít arra, hogy szembenézzünk a nehézségekkel. Azonban, ha folyamatosan szorongunk, az már kétségtelenül romboló hatással lehet az egészségünkre nézve és olyan tünetekkel jelentkezhet, mint a szapora légzés vagy pulzusszám, a szédülés, fejfájás, fáradtság, álmatlanság, mellkasi fájdalom, hasi fájdalom, szédülés. Ez már az az állapot, amely állandósulva nagyon nagy károkat okozhat testi és lelki értelemben is.
A szorongásos zavarok az élet bármelyik szakaszában előfordulhatnak, de jellemzően a kamaszkorban jelenik meg először. Egy kutatás szerint pedig a nőket nagyobb százalékban értini ez az állapot, mint a férfiakat.
Fajtái
Ez az állapot is sokkal sokszínűbb, mint gondolnánk és különböző fajtái léteznek.
Generalizált szorongásos zavar (GAD)
A túlzott szorongás úgy jelentkezik, hogy annak nincs logikus oka. Ezt a diagnózis akkor állítják fel, ha a rendkívüli aggodalom minden ok nélkül jelentkezik és 6 hónapnál tovább tart. Súlyos formájában komoly hatással lehet a beteg életére.
Szociális szorongásos zavar
Az elnevezés sokat sejtető, a társas helyzetektől való félelmet jelenti. Mindenkit érdekel valamilyen mélységig, hogy mások hogyan ítélik meg, de aki ebben szenved, azt lebénítja annak gondolata, hogy lenézik, megalázzák. Jellemző a szégyenérzet és a társadalomtól való elkülönülés.
Poszttraumás stressz zavar
Egy traumatikus élmény után alakul ki, amelynek tünetei akár azonnal jelentkezhetnek, de elképzelhető, hogy csak évek múlva kezdik kísérteni a betegek az egykor látottak, átéltek.
Obszesszív-kompulzív zavar
Röviden kényszerbetegségnek nevezzük, amikor az érintett személy olthatatlan vágyat érez arra, hogy bizonyos rituálékat újra és újra elvégezzenek. Emellett pedig rögeszmés gondolatok és képzetek uralhatják az agyát.
Pánikzavar
Az intenzív félelem hirtelen tör rá az emberre, néhány perc alatt tetőzik a többféle tünetet (szapora légzés, szívdobogás, verejtékezés, légszomj, hányinger, zsibbadás, a kontroll elvesztésétől való félelem) mutathat egyszerre.
Fóbiák
Sokféle fajtája létezik és a félelem okát – legyen az egy élőlény, tárgy, hely vagy helyzet – a beteg igyekszik elkerülni.
Így hat a testre
Központi idegrendszer
A folyamatos félelem túlzott és tartós aggodalmat okoz, ami megzavarhatja a mindennapi életet. Ha ez hosszabb távon érvényesül, az agy rendszeresen stresszhormonokat szabadít fel és fejfájást, szédülést, depressziót okozhat.
Szív- és érrendszer
Ez a kóros és káros állapot növelheti a pulzusszámot és a vérnyomást, ami hosszú távon szívbetegségekhez vezethet.
Emésztőrendszer
Okozhat emésztési problémákat, például gyomorfájdalmat, hányingert és hasmenést okozhat. Sőt az irritábilis bél szindróma kialakulásában is szerepe lehet a stressznek és a szorongásnak.
Immunrendszer
A félelem lehet jó is, olyankor ugyanis stresszhormonok szabadulnak fel, amely a testet segíti az azonnali cselekvésben. Még az immunrendszert is erősíti. Ám ha állandósul ezeknek a vegyi anyagoknak a jelenléte, úgy gyengítheti a test természetes védőrendszerét és védtelenebbé teszi a fertőzések, betegségek ellen.
Légzőrendszer
Az állandósuló félelem légszomjat és gyors légzést válthat ki, ami az asztmás tüneteket is súlyosbíthatja.
Izomzat
Az izomfeszültség gyakori a szorongásos betegeknél, ami fejfájáshoz és egyéb fájdalmakhoz vezethet.
Fontos felismerni a testi tüneteket, és megfelelő kezelést keresni, például terápiát, gyógyszereket vagy életmódbeli változtatásokat.
Nyitókép forrása: Getty Images, Forrás: Helthline
