A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése, de eddig inkább arra figyeltünk, mit teszünk a tányérunkra, nem pedig arra, mikor esszük meg.
Egy hosszú távú kutatás most arra világított rá: a reggeli időpontja sokat elárulhat az egészségi állapotunkról, sőt, akár a várható élettartamunkról is.
Az eredmények szerint azok, akik idősebb korban később fogyasztják el az első falatokat, nagyobb eséllyel halnak meg korábban. A statisztikák azt mutatják, hogy minden egyes óra késlekedés a nap első étkezésével 8–11 százalékkal emeli a korai halálozás kockázatát. Elsőre ijesztően hangzik, de a kutatók rögtön hozzátették: a helyzet jóval összetettebb.
A késői első étkezés ugyanis nem feltétlenül ok, sokkal inkább tünet lehet. Az idősebb korra jellemző egészségügyi problémák, mint a krónikus fájdalom, az alvászavar vagy a mozgás nehézsége, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki ne érezzen étvágyat reggel, vagy egyszerűen csak ne tudjon időben felkelni. Így a késői reggeli inkább árulkodó jel, amely mögött meglévő betegségek, gyengülő vitalitás is állhat.
Ha szokássá válik
Az is jellemző tendencia, hogy az évek múlásával beszűkül az étkezési időablak: az emberek később esznek először, hamarabb fejezik be a napot, és összességében kevesebbszer ülnek asztalhoz. Ez kicsit hasonlít a divatos böjtölési módszerekhez, de a különbség az, hogy itt nem tudatos életmódválasztásról, hanem a szervezet változásairól van szó.
Mit érdemes ebből megjegyezni? Ha valaki – különösen idősebb korban – rendszeresen elveszíti a reggeli étvágyát, vagy szokatlanul későn tud csak enni, érdemes odafigyelni rá. Lehet, hogy pusztán ártalmatlan szokásváltásról van szó, de az is előfordulhat, hogy a test ezzel jelez valamit.
A reggeli tehát több, mint egy tápanyagbomba a nap elején: egyfajta lakmuszpapír is, amely megmutathatja, mennyire van rendben a szervezetünk. És bár önmagában a reggeli időpontja nem dönt a sorsunkról, fontos jelzés lehet arra, hogy figyeljünk jobban magunkra – és az egészségünkre.