A kék zóna néven ismert vidékeken az emberek gyakran élnek hosszabb és egészségesebb életet. Részben azért, mert étrendjük tele van olyan természetes, tápanyagban gazdag ételekkel, amelyekről kutatások szerint érdemes minél gyakrabban fogyasztani.
Ha létezik olyan étrend, ami nem akar rád ijeszteni, nem számoltat grammokat, és nem csinál bűntudatot egy szelet kenyérből, akkor az a kék zóna szemlélet. A kék zónákban élő emberek (a világ azon pontjain, ahol szokatlanul sok a 90–100 év felett is aktív, jó állapotú idős) nem diétáznak. Egyszerűen úgy esznek, ahogy generációk óta megszokták. Kevés feldolgozott étel, sok növény, rengeteg rost, és egyfajta természetes mértékletesség.
A kék zóna étrend lényege nem az, hogy mindent megvonj magadtól, hanem az, hogy okosan építkezz. Ha pedig csak 5 étellel kellene elkezdeni, ezek lennének azok, amik szinte minden hosszú életű közösség asztalán visszatérően ott vannak.
1. Sötétzöld leveles zöldségek: spenót, kelkáposzta, mángold
A spenót és a kelkáposzta nem azért szerepel a kék zóna étrendben, mert divatos, hanem mert működik. Ezek a zöldek igazi tápanyag-sűrítmények: kevés kalória mellett rengeteg vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst adnak. A legjobb bennük, hogy nem kell belőlük salátát enni napi háromszor. Elég, ha okosan „elrejted” a mindennapokban: levesbe, tésztába, omlettbe, rizs mellé, smoothie-ba. A szemlélet nem arról szól, hogy tökéletes legyél, hanem hogy rendszeresen egyél valódi, élő ételt.
2. Hüvelyesek: bab, lencse, csicseriborsó
Ha a kék zóna étrendnek lenne koronája, biztosan egy tál lencsefőzelék ülne rajta. A babfélék és a hüvelyesek mindenhol alapételek, ahol az emberek sokáig élnek: olcsók, laktatóak, elképesztően táplálóak, és tele vannak rosttal, ami nemcsak az emésztést teszi boldogabbá, hanem a vércukorszintet és a koleszterint is képes kedvező irányba terelni. Nem kell túlmisztifikálni: hetente többször egy adag babos étel, lencseleves, csicseris saláta vagy hummusz már hatalmas változást tud hozni. Ez az a pont, ahol az „egészséges” nem szomorú, hanem konkrétan finom.
3. Olívaolaj: az egyszerű, jó zsír
Az extra szűz olívaolaj nemcsak finom, hanem olyan jó minőségű zsiradék, ami támogatja a szív- és érrendszert, és összességében „barátibb” a szervezetnek, mint sok ipari zsír vagy túlfinomított olaj. A legjobb, hogy nem kell drámai változás. Elég, ha a főzéshez, salátához, zöldségekhez, pirítóshoz egyre gyakrabban olívaolajat használsz.
4. Teljes értékű gabonák: zab, árpa, barna rizs, kovászos kenyér
A teljes gabonák lassabban emésztődnek, egyenletesebb energiát adnak, és a bennük lévő rost miatt sokkal tovább tartanak jóllakottan. Itt nem a „mindenmentes” őrület a lényeg, hanem a csere. Fehér kenyér helyett kovászos vagy teljes kiőrlésű, cukros reggelizőpelyhek helyett zabkása, fehér rizs helyett időnként barna rizs vagy árpa. Ezek a változtatások úgy javítják a közérzetet, hogy közben nem veszik el az élet élvezetét.
5. Diófélék és magvak: dió, mandula, mogyoró
A diófélékben az a zseniális, hogy kis mennyiségben is erősek. Tele vannak jó zsírokkal, fehérjével és ásványi anyagokkal, és nagyon jó „biztosítékai” annak, hogy ne csússz el a nap folyamán nasikkal. A kék zóna közösségekben a dió nem trend, hanem mindennapi alap. Egy marék mandula, egy kis dió salátára, egy kanál mag zabkásába vagy joghurtba (ha fogyasztasz) egyszerre teszi finommá és táplálóvá az étkezést. És ami külön plusz: az ilyen típusú ételek hosszú távon a bőrön, hajon, energiaszinten is látványosan nyomot hagyhatnak.