A pulzusszámról, elsősorban sportberkekben gyakran hall az ember olyan információkat, amelyeket bizony nehéz minden esetben „helyre tenni”. Éppen ezért az alábbiakban szeretnénk a pulzust, egyrészt, mint fogalmat, másrészt, mint fontos mérőszámot közelebb hozni annak érdekében, hogy ha bármilyen sportot is űzünk, akkor képbe legyünk vele kapcsolatban.
Mit jelent és miről árulkodik a pulzus?
A pulzus az artériák falában érezhető vérnyomás változások által jelzett szívverési ciklusok üteme. A pulzus az artériákban futó vér nyomásának hullámverése, amelyet a szív összehúzódása (szisztolé) és lazulása (diastole) okoz. A pulzusszám azt mutatja meg, hogy mennyi idő alatt történik meg egy teljes szívverési ciklus, amelyet általában egy percre vetítve mérnek a szakemberek, illetve mérhetjük mi magunk is.
Az egyik leggyakoribb módszer a pulzusszám mérésére az artériák tapintása. Ezt leggyakrabban a csuklón, vagy a nyakon érdemes mérni, ahol a legkönnyebben férhetünk hozzá az „információt adó” erekhez. Egy másik elterjedt módszer, ha biztosra akarunk menni, a pulzusmérő eszközök használata, amelyek az artériák által kibocsátott nyomásváltozásokat érzékelik.
Egy egészséges felnőtt átlagos pulzusszáma terhelés nélkül, vagyis nyugalmi állapotban általában 70-100 ütés percenként. Ez az érték azonban természetesen jelentősen változhat az egyén fizikai állapotától, életkorától és egyéb tényezőktől függően. Például a sportolóknál általában nyugalmi állapotban is alacsonyabb a pulzusszám, mivel edzettségük révén hatékonyabbá válik a szívverés, így kevesebb ütéssel is képes a szervezet számára megfelelő vérellátást biztosítani.
A pulzus mérésének fontossága
A pulzus mérése nemcsak a sportolók számára nyújthat fontos, nélkülözhetetlen mérőszámokat. A pulzusszám figyelemmel kísérése segíthet az egészségi állapot monitorozásában. Például egy hirtelen megemelkedő, vagy csökkenő pulzusszám arra utalhat, hogy valami nem stimmel a szervezet működésében, és további vizsgálatot igényel.
A pulzusszám ezen kívül segíthet megállapítani az egyéni edzettségi szintet. Az edzés során azáltal, hogy rendszeresen figyeljük a pulzusszámot, nyomon követhetjük a szív- és érrendszeri állapot javulását, vagy éppen romlását. Ezek az információk a sportban dolgozó szakembereknek fontos információkat nyújthatnak.
A pulzusszám segíthet meghatározni, hogy mennyire hatékonyan dolgozik a szív- és érrendszer, fizikai aktivitás közben. Az optimális edzésintenzitás elérése érdekében éppen emiatt fontos figyelemmel kísérni a pulzusszámot.
Kicsit elkanyarodva a sporttól, a magas pulzusszám jele lehet a stressznek, vagy a feszültségnek egyaránt. Ha rendszeresen figyeljük a pulzusszámot, könnyebben felismerhetjük a stressz reakciókat, és megtehetjük az szükséges lépéseket a stressz csökkentésére, oldására.
És ami talán a legfontosabb, hiszen életet menthet, a rendszeres pulzusmérés segíthet az esetleges szív- és érrendszeri problémák korai felismerésében. Például a rendellenes pulzusszám jelezheti a szívritmuszavarokat, vagy más szívbetegségeket is.
Hogyan lehet edzettségi szintet mérni a pulzusból?
Az edzettségi szint mérésének egyik legelterjedtebb módja a pulzus alapján történő becslése. Az alábbiakban összegyűjtöttük, melyek ennek a legnépszerűbb formái.
Az edzettségi szint becslése során először szükség van az egyén maximális pulzus számának meghatározására. Ezt általában az életkor alapján lehet becslési képletekkel kiszámolni (például 220 mínusz életkor), de ez csak egy becslés. A legpontosabb módszer a maximális pulzusszámot közvetlenül fizikai terhelés alatt mérni, például egy stressz-teszt, vagy futópados vizsgálat során.
Az edzettség szintjének becslésére a pulzusszám visszaállási idejét is figyelembe lehet venni. Az edzett egyén pulzusszámának gyorsabban kellene visszatérnie a kiindulási szintre pihenés után, mint az inaktív személyeknek. Például, mérjük meg a pulzusszámot egy meghatározott idő elteltével egy intenzív edzés befejezése után, és figyeljük meg, hogy mennyi időbe telik a pulzusnak visszatérnie a kiindulási szintre.
Az edzett egyén pulzusszámának változékonysága (pulzus variabilitás) általában nagyobb, mint az inaktív személyeké. Ez a változékonyság az autonóm idegrendszer és a szív közötti egyensúly jele, és az edzettség növekedésével általában nő.
Természetesen a legfontosabb, hogy ha egy mód van rá, akkor ne legyünk „inaktívak”. Ha nem szeretnénk az időjárás szeszélyeivel foglalkozni, akkor ideális megoldás, ha beszerzünk otthonra egy futópadot, vagy éppen egy szobakerékpárt. E sporteszközök, mivel többnyire ezekbe már be van építve pulzusmérő, kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy folyamatosan monitorozzuk magunkat, és az eredményeink, illetve szakemberek segítségével optimalizálhatjuk a teljesítményünket.
Borítókép forrása: Freepik.com