Az élethez nélkülözhetetlen önkéntelen tevékenységünk a légzés, pedig, ha nem jól csináljuk, akkor árthat, gyengíthet is.
A légzés alapvető életfunkció, amely önkéntelenül is létező, ezért nem is gondolunk arra, hogy lehet jól, de akár rosszul is végezni. Amikor belekezdünk valamilyen mozgásba, hiába érezzük magunkat erősnek, a levegő elfogyhat, amely meggátolja, hogy tovább folytassuk a mozgást. Ugyanígy rádöbbenhetünk a helyes légzés fontosságára, amikor jógázni kezdünk és a gyakorlatok során folyton jelzi az oktató, hogy mit kell csinálni belégzésre, majd kilégzésre. Tudatosan figyelmet kell szentelni a levegővételre.
Nem úgy telnek a mindennapjaink, hogy a levegő beszívására és kifújásra figyelünk. Azonban bármilyen mozgás beiktatásakor mégiscsak érdemes koncentrálni, mert a helyes légzés az előnyünkre fordítható.
A helyes légzés
Hogyan mérhető, hogy helyesen vesszük a levegőt? Ezt Konstantin Pavlovich Buteyko professzor határozta meg. A friss diplomás orvos magas vérnyomással küzdött, de szeretett volna egy természetes megoldást problémájára. Arra is rájött, hogy különösen feszült pillanatokban nagyon szabálytalanul vette a levegőt és ezután tudatosan lassította légzését (Buteyko módszer). Ennek köszönhetően javult az állapota és más, szorongással, pánikbetegséggel, vérnyomásproblémával küzdő betegének tudott légzéstechnikával segíteni.
A helyes légzés abban mérhető, ha a nyugalmi állapotban kifújt levegő és a légszomj megjelenése között úgy telik el legalább 40 másodperc, hogy közben nem lélegzünk, mégis nyugodtak tudunk maradni. A légszomj nem az oxigénhiány miatt jelentkezik, hanem annyira magas lesz a test szén-dioxid szintje, hogy attól akarunk megszabadulni. Ez azonban fejleszthető és odafigyelve megnövelhetjük a szén-dioxid tűrőképességünket.
A helyes légzés orron át történik. Az orr nyálkahártyája képes kiszűrni a kórokozókat, az orrlégzés ezen kívül biztosítja a nyugodt légzést is. Stresszes helyzetben ezért is szokták javasolni a mély, orron át történő levegővételt, mert nyugtató hatással bír. Edzések során úgy tudjuk az oxigénbevitelt növelni, hogy nem erőltetjük se a belégzést, se a kilégzést és nem tartunk szünetet egyik után sem.
Helytelenül
Ha szó volt a helyes légzésről, szót kell ejteni a helytelen technikáról is. Akaratuntól függetlenül veszünk levegőt, de egyes helyzetekben ennek dinamikája megváltozik: idegesség, stressz, ijedtség. Ilyen esetekben gyorsabban és hangosabban veszünk levegőt és szájon át fújjuk ki. Ha a stresszállapot tartósabban jelen van, a légzés is ehhez igazodik és az ideális percenként kb. 15 légzés száma felkúszhat akár 30-ra is.
Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy létezik szájlégzés is, amely szájon át történő nagy levegővételt jelent, ennek ellenére kisebb az oxigénfelvétel. Ez azonban kevesebb energiához juttat és így levertség, koncentráció hiánya léphet fel. A szájon át történő légzés során jelentkezik a kiszáradás és a szájszárazság és ez nem tesz jót a szájüregnek, fogínynek sem. A baktériumoknak, vírusoknak szabad utat adunk a fertőzésre.
A helyes légzés előnyei
A jó technika elsajátításával a vérkeringés jobbá válik, de még az emésztés is gyorsabban beindult, ezáltal fokozódik a szervezet méregtelenítése. Pozitív hatással van az idegrendszerre, a vitalitásra, az immunrendszerre. Fontos figyelmet szentelni a levegővételre, hiszen naponta legalább 20 ezerszer légzünk. Sportolás közben ez a szám akár 50 ezerre is felkúszhat. Mozgás közben azért fáradunk el annyira, mert testünket oxigénhez szeretnénk juttatni, ugyanakkor arra törekszünk, hogy megszabaduljunk a feleslegessé vált szén-dioxidtól.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
