Egyre több fiatalnál alakul ki vastagbélrák, mégis gyakori a téves diagnózis. Két nő harca a figyelmen kívül hagyott tünetekkel és az idővel.
Évtizedekig a vastagbélrákot leginkább az idősebb korosztály betegségeként tartották számon. Az orvosi ajánlások szerint a szűréseket 45 éves kor fölött érdemes elkezdeni, így sok fiatal felnőtt már csak akkor kerül kivizsgálásra, amikor túl késő. A statisztikák szerint a fiatalabb – 50 év alatti – betegeknél az esetek több mint 80 százalékában félrediagnosztizálják a tüneteket. Két amerikai nő, Sarah Beran és Brooks Bell története jól mutatja, milyen következményei lehetnek annak, ha a jeleket figyelmen kívül hagyják.
Sarah Beran: „Azt mondták, csak aranyér”
Sarah Beran egy 34 éves édesanya, aki eleinte az anyasággal járó fáradtságnak és stressznek tudta be testi tüneteit. Vér jelent meg a székletében, amit az orvosok aranyérként kezeltek – szokványos, ártalmatlan problémaként. A gyomorpanaszait irritábilis bél szindrómára (IBS) vagy akár parazitára fogták. Otthoni székletvizsgálata (FIT-teszt) negatív lett, ezért nem küldték tovább kivizsgálásra.
Csakhogy a vérzés nem múlt el – sőt, erősödött. Sarah saját kérésére végül kolonoszkópiát végeztek el, amely során kiderült: előrehaladott, 3. stádiumú vastagbélrákja van. A vizsgálat során több polipot is eltávolítottak. Az azt követő két év kemoterápiával, műtétekkel és folyamatos küzdelemmel telt. Most már három éve rákmentes, de tisztán emlékszik arra az időszakra, amikor senki nem vette komolyan.
Brooks Bell: „A saját ösztöneim mentettek meg”
Brooks Bell, egy 38 éves vállalkozó szintén vért talált a székletében, és orvosa elsőre szintén aranyérre gyanakodott. A fizikális vizsgálat azonban semmit nem mutatott ki. Az orvos mégis nyugtatta: valószínűleg belső aranyérről van szó, ami „magától elmúlik”.
Brooks azonban nem hagyta annyiban. Saját maga ragaszkodott a kolonoszkópiához, és jól tette: az eredmény 3. stádiumú vastagbélrákot mutatott. A diagnózis után azonnali műtétre és kemoterápiára volt szükség. Ma már öt éve tünetmentes, de hangsúlyozza: ha nem hallgat a megérzéseire, talán soha nem derült volna fény a betegségre időben.
A félreértelmezett tünetek – és ami mögöttük van
Mindkét eset tipikus példája annak, hogy a fiatal nők tüneteit gyakran alulértékelik vagy bagatellizálják. A leggyakoribb korai tünetek közé tartozik:
• a székletürítés megváltozása (hasmenés, székrekedés, váltakozás),
• vér a székletben,
• hasi fájdalom, puffadás,
• fogyás ismeretlen okból,
• hányinger, hányás,
• fáradtság, vérszegénység.
Sok ezek közül könnyen összetéveszthető aranyérrel, IBS-sel vagy stressz okozta panaszokkal – különösen akkor, ha fiatal, egészségesnek tűnő emberekről van szó. Ez a gondolkodásmód azonban egyre több életet veszélyeztet.
Növekvő kockázat, változó valóság
A vastagbélrák előfordulása egyre fiatalabb korosztályokat érint. Az American Cancer Society adatai szerint a 30-as éveikben járó felnőttek esetében évről évre emelkedik a diagnosztizált esetek száma. A jelenlegi szűrési irányelvek azonban sokszor túl későn reagálnak – és nem számolnak a nők és fiatalok sajátos tapasztalataival.
Brooks Bell szerint a legfontosabb üzenet: „Bízz a saját testedben. Ha valami nem stimmel, kérdezz rá újra és újra, egészen addig, amíg nem kapsz választ.”
Ez a két nő életben maradt, mert nem adták fel, és saját maguk is aktívan részt vettek a diagnózis felállításában. De mi van azokkal, akik nem ilyen tudatosak vagy bátrak? A vastagbélrák túlélési esélye ugyanis döntően a korai felismerésen múlik – és azon, hogy időben meghallják-e a jeleket.
Forrás: Businessinsider / Képek: Getty
