A kávé régóta több, mint egyszerű reggeli rutin: illata megnyugtat, íze felébreszt, és ha jól készítjük, még egészségügyi előnyöket is nyújthat. De nem mindegy, hogyan fogyasztjuk.
A titok abban rejlik, hogyan válogatjuk össze a hozzávalókat, milyen főzési módot választunk, és mennyire engedünk a csábító kiegészítőknek. Most megmutatjuk, hogyan lehet a kávé valóban a mindennapi jólét része – legyen szó lattéról, filterről vagy a legtöbbek kedvencéről, az eszpresszóról.
Miért is jó a kávé?
Egy jó csésze fekete tele van antioxidánsokkal és természetes vegyületekkel, amelyek támogatják a szervezet védekezőképességét. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek, a koffein pedig segít a fókuszban, élénkíti az anyagcserét, és egyre több kutatás utal arra, hogy a mértékletes fogyasztás hosszú távon is előnyös lehet. De ami igazán számít: hogyan jut el a csészédig.
Hogyan készítsd egészségesebben a kávéd?
1. A főzési mód sokkal többet számít, mint gondolnád
A kávé telített zsírszerű vegyületei, például a cafestol és a kahweol, bizonyos módszereknél nagyobb mennyiségben jutnak a csészébe. Éppen ezért a szűrt, papírfilteres kávé gyakran az egyik legegészségesebb választás, mert a filter felfogja ezeket a komponenseket. A forró vízzel leöntött vagy lassú átfolyásos módszer több antioxidánst old ki a kávéból, mint a hidegen áztatott verzió.
És az eszpresszó?
2. Valóban a legjobb választás lehet, ha jól csinálod
Az eszpresszó tömény, karakteres és sokak szerint a kávé esszenciája. De egészségesebb-e? Több szempontból igen.
- Kis mennyiség, nagy hatás: Mivel az espresso rövid, sűrített ital, kevesebb a teljes volumen, így kisebb a kalória- és savterhelés, mint egy nagyobb bögre kávénál.
- Gyors extrakció: A magas nyomás és a rövid főzési idő miatt sok jótékony vegyület kerül bele, miközben a keserű, túloldott anyagok kevésbé.
- Nincs filter, de mégis kíméletes: Bár a cafestol-tartalom magasabb lehet, az eszpresszó jellemzően kis adagban fogyasztott ital, így összesítve kevesebbet viszel be, mint például egy nagy, erős french press-ből.
- Kevésbé savas: A gyors extrakció miatt az espresso gyakran kíméletesebb a gyomorhoz, mint a hosszú, lassan áztatott verziók.
3. A bab típusa és a pörkölés sem mindegy
- A világosabb pörkölés több antioxidánst és eredeti ízjegyet tart meg.
- A sötétebb pörkölés kevésbé savas, gyomorkímélőbb, és alacsonyabb koffeintartalommal bír.
- A Robusta intenzívebb és koffeindúsabb, az Arabica aromásabb és lágyabb, egészség szempontból mindkettő jó, ha jó minőségű.
4. Ne tedd tönkre cukorral
A fekete kávé szinte kalóriamentes. A gond ott kezdődik, amikor:
- ízesített szirupok,
- tejszín,
- cukor,
- tejszínhab
kerülnek bele. Már egyetlen nagy latte is felérhet egy desszerttel. Ha krémesebb ízt szeretnél, próbálj ki alacsony zsírtartalmú tejet, natúr mandulatejet vagy egy csipet fahéjat.
5. A mérték a kulcs
A legtöbb ember számára a napi 2–4 csésze teljesen biztonságos, sőt előnyös lehet. A túlzásba vitt koffein azonban fokozhatja a szorongást, megzavarhatja az alvást és megterhelheti az idegrendszert, különösen délután vagy este fogyasztva.
