A divat most visszanyúl a 2010-es évek közepének könnyed, szabad önkifejezéséhez. A millenniál optimizmus trendje a szabályok nélküli öltözködést, a játékosságot és a spontán stílusválasztást hozza vissza, hogy a ruhatár újra örömteli és kifejező legyen.
Az elmúlt évek divatját nehéz lenne könnyednek nevezni. Ironikus utalások, sötét tónusok, kiábrándult esztétikák és folyamatos önreflexió uralta a trendeket. Mintha minden ruhadarabnak állást kellett volna foglalnia a világról, miközben a viselője egyre kevésbé érezhette benne jól magát. Most azonban fordulat látszik: a divat láthatóan belefáradt a cinizmusba, és egy régi-új hangulathoz nyúl vissza – a millenniál generáció optimizmusához.
Amikor a divat még nem akart mindent megmagyarázni
A 2010-es évek elején a divat nem volt ennyire túlgondolt. Nem kellett minden outfit mögé identitást, társadalmi állásfoglalást vagy esztétikai manifesztót rendelni. A hangsúly a kísérletezésen, az örömön és az önkifejezésen volt. A millenniál optimizmus lényege nem a naivitás volt, hanem az a hit, hogy a stílus lehet játékos, színes és személyes anélkül, hogy folyamatosan reflektálnia kellene a világ válságaira. Ez az attitűd mára hiánycikk lett. A Z generáció által felerősített core-kultúra, a mikrotrendek és az algoritmusok által diktált ízlés egészen más irányba vitte a divatot. A ruhák sokszor inkább performanszokká váltak, mint valódi önkifejezési eszközökké.
A cinizmus fárasztó lett
A divat mindig reagál a kollektív hangulatra, és a jelenlegi közérzet egyre inkább telítődik a folyamatos iróniával és kritikai attitűddel. A cinizmus egy ideig védelmi mechanizmusnak tűnt, ma viszont inkább érzelmileg kimerítő. A túlzott intellektualizálás, az állandó önironikus távolságtartás elveszi a divat egyik alapfunkcióját: azt, hogy örömet adjon. A millenniál optimizmus visszatérése pontosan erre válasz. Nem tagadja a problémákat, de nem is akar minden ruhadarabbal állást foglalni. Inkább visszaadja a választás szabadságát: azt az érzést, hogy felvehetsz valamit pusztán azért, mert szereted.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ez az irányzat nem konkrét trendlistát jelent, hanem szemléletváltást. Megjelennek a bátrabb színek, a szokatlan, de nem ironikus kombinációk, a nosztalgikus elemek, amelyek nem paródiaként működnek, hanem szerethető emlékként. A hangsúly eltolódik a tökéletesen kurált megjelenésről az egyéniség felé. Nem arról van szó, hogy vissza kellene térni a 2016-os outfitekhez, hanem arról, hogy a divat újra megengedőbb legyen. Kevesebb szabály, kevesebb megfelelési kényszer, több intuíció. A millenniál optimizmus nem azt mondja meg, mit kell viselned, hanem azt sugallja, hogy nincs egyetlen helyes válasz.
Miért most?
A divat ciklusai mindig összefüggenek a társadalmi fáradtsággal. Egy túlságosan kritikus, sötét korszak után szinte törvényszerűen megjelenik az igény a könnyedségre. A millenniál optimizmus most nem nosztalgia, hanem reakció. Válasz arra, hogy elegünk lett abból, hogy mindent túl komolyan veszünk – még azt is, aminek alapvetően örömet kellene okoznia.