Szex, tabuk nélkül

Az előző cikkünkben Dr. Hevesi Kriszta a párkapcsolati kommunikációról, extrém férfi vágyakról és a jelentős korkülönbségről osztotta meg a gondolatait a Coloré olvasóival. Most még tabudöntőgetőbb témákról kérdeztük a szexuálpszichológust.

Van, aki kevesebbet eszik, válogatósabb és vannak a nagyétvágyúak!

Coloré: Hogyan tartható egyben az a páros, akinek libidószintje igen eltérő?

Ez egy olyan kérdés, amiről számos könyvet lehetne írni. Azt szoktam mondani, hogy legegyszerűbben az evés példájával szemléltethető! Van, aki kevesebbet eszik, válogatósabb és vannak a nagy étvágyúak, de ez teljesen természetes, hogy nem vagyunk egyformák. Van, aki reggel csak egy kávét iszik, más úgy reggelizik, mint egy király. Van, aki egész nap csipeget, sőt, bármikor tudna szinte enni, míg sokan csak a terített asztal mellett kívánják a falatot, s ha erre nincs mód, inkább nem is esznek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tartsuk tiszteletben a másik igényszintjét és azt, hogy különbözőek vagyunk.

A visszautasításból pedig ne sértődés legyen és elvárás, mivel ez nem azt jelenti, hogy nem jó velünk a szex, hanem azt, hogy kisebb a másik szexuális étvágya.

Gyakran csap át sértegetésbe éppen emiatt, mivel annyira az önértékelésünket érezzük veszélyeztetve egy olyan fontos kérdésben, milyen szeretők vagyunk.

Dr. Hevesi Kriszta véleménye:

A nagyobb étvágyú fél ezért erőltetni kezdi az együttléteket, fenyegetőzni kezd, illetve duzzogva visszavonul, sértve érzi magát, hiszen arra gondol, hogy ha valóban jó lenne vele a szex, akkor a másik fél is gyakrabban kezdeményezné az összebújást. Partnere pedig épp ennyire megbántva érzi magát, hiszen nem tehet róla, hogy ritkábban kívánja az együttléteket, s zavarja, hogy folyamatosan elégedetlenek vele. Ő is sérül, mivel azt éli meg, hogy sehogy sem elég jó a partnere számára. Ez pedig egy ördögi kör, ami mindkét félnek ugyanúgy rossz és fájó.

Ilyen esetekben érdemes a kisebb étvágyú félnek kedvezni, mert ezzel lehet fenntartani legalább az alapértéket, mivel más esetben a sok sérelem és erőltetés nyomán még inkább elmegy a szextől a kedve. A körülmények és kedveskedés nyomán pedig meglehet, hogy egyre inkább ő is kívánni fogja, mint ahogy mondani szokás: evés közben jön meg az étvágy.

Gyakran a szexfüggőnek van egy tartós kapcsolata, de emellett másokhoz képest nagyobb változatossággal, extrémebb formákat keresve éli meg a szexuális vágyait.

Coloré: Mikortól beszélünk beteges szexuális étvágyról, nimfomániáról, és mi az, ami kiváltja?

A nimfománia kifejezést ma már nem használjuk, és eredetileg csak a nőkre értették. Hiperszexualitás vagy szexuális addikció inkább a helyes megfogalmazás, ami azt jelenti, hogy valaki az átlagnál sokkal gyakrabban vágyik a szexuális kielégülésre, folyamatosan a szex körül járnak a gondolatai, ha már zavarja is a függősége, akkor sem tud lemondani róla.

Tehát ez a meghatározás a gyakoriságra vonatkozik elsősorban, azonban jellemzően az ezzel küzdő személy a szex egyre változatosabb formáit is vágyik kipróbálni, sóvárog irántuk, így rendszerint válogatás nélküli kapcsolatokba bonyolódik, lehet internetes pornófüggő, de ugyanúgy csünghet a szexuális szolgáltatást nyújtók oldalain, illetve kínálhatja is azt, igénybe veheti a pénzért vett szexet, vagy a szexmasszázst, de akár párja legjobb barátja, barátnője sem tabu a számára. Akinek ilyen nagyfokú a szexuális étvágya az tulajdonképpen folyamatosan a szexuális aktivitást keresi és a napjának nagyon nagy százalékát teszi ki a szexualitással való foglalkozás.  

Azt, hogy pontosan mi váltja ki, nem lehet meghatározni, mivel minden eset más és jellemzően több tényező együttjárása eredményezi, akárcsak a legtöbb függőségnél. Lehet akár örökletes hajlam is jelen, gyermekkori kötődési sérülés, meg nem kapott szeretet, azonban napjaink napjaink szexrandi és pornográf lehetőségei is felkorbácsolják, kiszolgálják ezeket az igényeket. Gyakran a szexfüggőnek van egy tartós kapcsolata, de emellett másokhoz képest nagyobb változatossággal, extrémebb formákat keresve éli meg a szexuális vágyait.

Nyitókép forrása: Csorba Márta