Úgy érzed, hogy bajban van a kapcsolatod, és már a párterápia ötletét is felvetetted? Ehhez is két emberre van szükség.
A jelenkor társadalmára jellemző, hogy a válások száma megemelkedett. Miért is lehet ez így? Hiszen a mai világban sokkal inkább érvényben van az érzelem miatti elköteleződés. Akkor miért járnak annyian párterápiára? Vagy miért nem?
P.e. vagyis a párterápia előtti időkben
Volt idő, amikor a vagyon, a földterület, a vérvonal és a rang sokkal mérvadóbb volt a kapcsolatok alakulásában, mint a szerelem, és még a válásnak a gondolata sem fogalmazód(hat)ott meg a fejekben. Sok esetben gyermekkorban, ismeretlenül történt az eljegyzés, majd a házasságkötés is. Ha belegondolunk, hogy ez a mai világban (majdnem) elképzelhetetlen, pláne, hogy ebből házasság szülessen, akkor elképesztőnek tűnik, hogy egykor ez természetes volt, és így alakultak ki a sírig tartó kapcsolatok. Hogy mi tartotta őket együtt? Idővel megszerették, megszokták egymást a szerelem nélküli házasságban is. Sőt, talán még szerelem is szövődött! A jó hírnév miatt a válás szinte elképzelhetetlen volt, így nem volt más lehetőség: ami elromlott, azt megjavították, vagy kibírták.
Ma ez az elképzelés már nem ilyen logika mentén működő. Felállni és kifordulni abból, amit már nem érzünk működőképesnek gyorsabb, könnyebb és jobb választásnak tűnik. Azonban nem mindenki gondolja úgy, hogy a problémák megléte egyet jelent a különválással. Mi adhat kapaszkodót a házasság megmentésére, és ki segíthet a megoldásban? Bizony, egy harmadik fél!
Párterápia, ami segítéség (lehet) a bajban
Amikor a kapcsolatban pengeélen táncolók úgy döntenek, hogy megkísérlik megmenteni a kapcsolatukat, a párterápia gondolata is felmerülhet külső segítségként. Kiderülhet, hogy igazából már régóta jelen van az a problémaforrás, amelyről igyekeztek nem tudomást venni. A gondok szőnyeg alá seprése azonban csak a szemnek látható dolgokat takarja el. A lélekben és a gondolatokban ott fortyognak az érzelmek.
„Azért kell dolgoznunk a házasságunkon, mert hisszük, hogy értékes, nem pedig azért, mert próbáljuk értékessé tenni.”
Mindig segítség?
A fenti idézet Mark Gungor amerikai keresztény lelkésztől származik, aki nemcsak hivatása miatt tud ilyen bölcseket írni a házasságról, hanem maga is több évtizede él boldog házasságban. Az ő tollából született meg a Férfiagy, női agy című, hazánkban is kapható könyv. A házasságról azt vallja, hogy a romantika egyáltalán nem a boldog házasság egyik fontos alkotóeleme. A házasságokon dolgozni kell. Méghozzá jól. Vagyis a házasélet nem attól lesz jó, ha a megfelelő embert választunk párunkként, hanem attól, ha helyesen cselekszünk. Csalóka képet nyújtunk a kapcsolat elején a társunknak és fordítva. Idővel azonban minden kiderül. Fontosabb, hogy a tökéletes helyett olyat párt keressünk, akinek alapértéke a szeretet, az elfogadás, a megbocsátás és a türelem.
A párterápia már annak jelzője lehet, hogy valami megbicsaklott a házasságban. Az alkalmak során kiderülhet az, hogy a párok tagja közül ki szeretné a kapcsolat újbóli fellángolását vagy épp ellenkezőjét. A felvázolt gondok átbeszélésekor kimondhatják érzelmeiket, mert ez közelebb viszi őket a megoldáshoz. A megoldás azonban nem mindig a házasság egyben tartásával, a felek kibékülésével végződik, vagyis nincs mindig Disney-s happy end.
A mély beszélgetések, az igazi okok és problémák feltárása és színre kerülése akár azt is megerősítheti a házaspárokban, hogy végérvényesen véget kell vetni a közös életüknek. Az sem a kapcsolat megtartását segíti, ha csak az egyik fél szeretne benne maradni a kapcsolatban, a párterápia ugyanis akkor működik, ha mindketten meg szeretnék menteni a kapcsolatot.
Borítókép forrása: Pixabay
