A környezettudatosság szerencsére egyre több családban jelen van, és odáig is terjedhet, hogy “zöld iskolát” (zöld nevelést) választanak a szülők a gyermeküknek.
A zöld nevelés talán még soha nem volt ilyen népszerű. A globális felmelegedés, a kezelhetetlen hulladékmennyiség, a mikroműanyagok jelenléte a természetes vizekben, a nyári terménypusztító aszályok és ivóvízhiány mind-mind arra ösztökélik a környezettudatos embereket, hogy egyéni szintjükön mindent próbáljanak megtenni a fenntarthatóságért.
Vannak, akik ebből kifolyólag a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés élharcosai, mások a csomagolásmentes életben hisznek, komposztálnak otthon, teljesen mellőzik a műanyagokat, és persze ott van a fenntartható divat, a felesleges áram vagy vízfogyasztás kerülése, a vegán kozmetikumok és még sorolhatnánk.
Anélkül viszont nem tartható fenn a fejlődés és a civilizációnk megmentése, hogy a jövő generációit ne képeznénk tudatosan és ne készítenénk fel ezekre a nehézségekre.
Ezért fontos manapság beszélni a zöld nevelésről és az ökoiskoláról.
Hazánkban is minden iskola alaptantervében ott vannak a kötelező zöld elemek, mint például megtartani a Föld napját, ünnepelni a Madarak és fák napját, beszélni a Víz világnapjáról, de ezek az apró villanások sajnos eltörpülnek az egész éves iskolai élet mellett. Mindenképpen jó, hogy van környezeti nevelés, de az már nagyon eltérő, hogy melyik iskolában mekkora hangsúlyt fektetnek valójában arra, hogy a gyerekek felfogják és megértsék az összefüggéseket, és kifejlődjön bennük a motiváció, hogy ne csak szeressék a természetet, állatokat, növényeket de tegyenek is megőrzésük érdekében.
Üdvözítő azonban, hogy már Magyarországon is találhatóak ökoiskolák, környezettudatos neveléssel, madárbarát programmal, farmpedagógiával. Ezek az intézmények általában nem állami iskolák, nem a hagyományos iskola modellt követik, hiszen kell, hogy meglegyenek azok a feltételek, amikkel a zöld nevelés megvalósulhat.
Először is nem árt, ha hatalmas zöld terület tartozik az iskolához, mert akkor helyben nagyon sok minden megvalósulhat. Egy parkkal, ligettel, sok zöld felülettel bíró iskolaudvaron remekül lehet például alternatív oktatást, zöld nevelést megvalósítani, hiszen közvetlen megfigyeléssel és tapasztalatszerzéssel tanulhatják meg a diákok, hogyan is működik a természet, milyen változások jellemzik, hogy néz ki egy-egy állat vagy növény.
A Magyar Madártani Egyesület kezdeményezésének köszönhetően megjelentek a madárbarát iskolák, melyek követve az MME útmutatásait, télen etetik a madarakat, nyáron itatókat helyeznek ki, fészekodúkat készítenek, barkácsolnak és helyeznek ki, megfigyelik a szaporodásukat, vagy akár felnevelik az elárvult fiókákat. A madárbarát program a zöld nevelés szerves része, hiszen remekül kiegészítheti a NAT természettudományos kritériumait, akár szakórai kereteken belül, akár szakkörként.
Az ökoiskolákban éppúgy meg kell valósítani a nemzeti alaptantervet, mint a többi intézményben, de ezekben az iskolákban sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a természet- és környezetvédelmi törekvések (vagyis a zöld nevelés), a gyerekek megismertetése a fenntarthatósággal, általában háttérbe szorul iskolán belül a kütyük használata (kivétel az iskolai munkához szükséges), és a diákok általában többet kirándulnak, rendszeresen túráznak, járják a természetbet, erdei iskolában és táborban tanulnak – az iskola akár saját erdei iskolát is fenntarthat, vagy olyan karitatív tevékenységekben vesznek részt, mint az állatmenhelyek látogatása.
A zöld nevelés része lehet a farmpedagógia is, ami egyelőre elég kevés intézményben valósul meg, pedig az Alföldön sok lehetőség van arra, hogy a kisebbek első kézből ismerkedjenek meg a biogazdálkodással, növénytermesztéssel, és akár ők maguk és szüleik elfogyaszthassák az iskolakertben megtermelt, egészséges csemegéket.
Miért lehet jó alternatíva a környezettudatos iskola?
Egyrészt, mert tényleg a jövőnk múlhat azon, hogy milyen szemléletű emberek nőnek fel a társadalomban, és később összefogva milyen eredményeket érnek majd el például a klíma vészhelyzet esetében. Másrészt az ember -elfogadjuk vagy sem- része a természetnek, és nem felette áll. Az állatok és növények szeretete ott van a gyerekekben, erre lehet és kell is alapozni. A természetben több időt töltő diákok sokkal kiegyensúlyozottabbak és egészségesebbek lesznek, többet mozognak, megtanulják megtartani az egyensúlyt az okoseszközök és a szabadlevegős tevékenységek között, illetve a társas, szociális kompetenciák fejlődésére is remek hatással van, ha kialakul bennük a felelősségérzet egymás és más élőlények vagy a környezetük iránt.
Míg 20-30 évvel ezelőtt a gyerekek rengeteg időt töltöttek szabadlevegőn, fára másztak, a bokrokban építettek “bunkit”, biciklis bandákat alapítottak és a hangyákat számolták a fűben, addig manapság a legtöbb gyerek a virtuális valóság rabja lesz, túl vannak ingerelve az okoseszközök impulzusai által, sok a viselkedési zavar vagy tanulási nehézség. Az ökoiskolák, a zöld nevelés vissza tud adni egy szeletet a régebbi időkből, ismét visszavezetheti a gyerekeket a természetbe, kiegyensúlyozottabbá tesz, szinte terápiás hatásuk van a mai rohanó világban.
Így tanulnak a gyerekek a világ körül
Kétféle gyerek van a világon: az egyik nagyon várja az iskolakezdést, a másik inkább még élvezné a nyári szünetet. Körülbelül csak ebben hasonlítanak világunk iskoláskorú csemetéi, másban viszont kevésbé, főleg ami az iskolarendszert illeti. Megnéztük, hogy a Föld országaiban milyen sokféleképpen tanulnak a gyerekek, és összegyűjtöttük a világ legkülönlegesebb iskoláit Bangladestől Dánián át az USA-ig. Erről szóló cikkünket ITT olvashatod el.
