A gyermekáldás nem feltétlenül egy jól kidolgozott projekt része: a baba érkezhet váratlanul is.
A tudatosan tervezett és a családba már nagyon várt baba a méhben való fejlődésekor édesanyja (és talán a család más tagjainak) simogatását, szeretetét élvezi. Mesébe illő pillanat az, amikor egy várandós nő meggyőződhet arról, hogy végre beigazolódott az, amit a terhességi teszt már megmutatott. Aki igazán szeretne már családot, a pozitív eredmény euforikus örömöt válthat ki. A várandósság ténye azonban van, hogy nem örömöt, hanem kétségbeesést, dühöt, bizonytalanságot indít be. Egy nem várt baba pedig egészen más alapokkal indul el az életében, amely akár egész életére kihatással lehet.
Az élet nagy rendezése
Ahogy mondani szokták: „Ember tervez, Isten végez”. Megálmodunk magunknak egy jövőt, de nem várt eseményeket egyszerűen azért nem is kalkulálunk be, mert ténylegesen nem számítunk bekövetkezésükre. A nem kívánt terhességgel sem számolunk, pláne akkor, ha a védekezésről is gondoskodunk. Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors című könyvében arról ír, hogy:
„…minden generációban tömegek jönnek világra úgy, hogy a szüleik egyáltalán nem vágytak rájuk”.
A babavárás sokak fejében egy csodálatos állapot és nincs az az ember, aki annak nem örülne. De van! A klinikai szakpszichológus a már említett könyvében azt is írja, hogy:
„…minden normális nő kitörő örömmel várja gyermeke születését. Ha valaki – akár csak időnként, várandóssága egyes szakaszaiban vagy bizonyos élményei kapcsán – mást érez és mond, az kiteszi magát mások dühödt, megvető ítélkezésének.”
Még nem is kell a megszületnünk ahhoz, hogy a világ nyomot hagyjon a személyiségünkben. A babavárás örömteli percei, a születés csodája és az utána átélt boldogság mélyen beivódik a tudatunkba, a tudatalattinkba, amely később is meghatározza az életünket. Egészen máshogy kezdődik az élete (és a folytatása is hasonló lehet) annak a gyermeknek, akit nem vártak, csak „becsúszott”.
A nem kívánt terhességből született babát ugyan világra hozhatja az édesanya, felnevelhetik a szülők, de ha a kialakult állapottal egyáltalán nem tudtak megbarátkozni, az a baba-szülő kapcsolatot is megmérgezheti. A „becsúszott” gyermekére teherként tekintő anya vagy apa nem tudja odaadóan, szívből fakadóan, őszintén szeretni és ölelgetni kisbabáját. Az igazi, mély, szívből eredő érzés híján az igazi kötelék sem alakul ki. Ez a hiányosság abból is fakadhat, hogy a szülők is nem kívánt gyermekek voltak. Ezt a terhet tovább örökíthetik és kivetíthetik a későbbi generációra.
Nem mindig a tervek szerint alakul az életünk. Még akkor sem, hogy jó előre felvázoltuk a céljainkat. A váratlanul bekopogtató gólya nagy meglepetést és ijedtséget eredményezhet, de az első kétségbeesés és a magzat elvetetésének gondolata után is beindulhatnak az anyai ösztönök. Olyannyira, hogy a nem várt terhességből csodálatos babavárás, meghitt kapcsolat, szuper gyermekkor és értékes felnőtt élet alakulhat ki. Csakhogy a nem kívánt, de mégis megtartott babák egy része ezt nem tapasztalja meg. A becsúszott, mégis világra hozott gyermekükben a szülők nem a szépséget fedezik fel, hanem a saját elhalasztott lehetőségeiket és a lemondás, az áldozathozás negatívumait. A semmiről nem tehető gyermek válik (kimondva vagy kimondatlanul) az elpazarolt évek okozójává.
A magyar orvos és pszichoanalitikus, Ferenczi Sándor munkája során felismerte, hogy ha a várandósság nem örömteli állapot a nő életében, ellenérzésekkel hordja ki gyermekét, az a gyermek testi és lelki fejlődését, valamint az élethez való viszonyulását is meghatározza. A terhesség során érzett negatív érzelmek a szülés után, a baba láttán is megmaradhatnak, amely már a gyermekkorban is pszichológiai és szociális hátrányokkal társulhat, s ez felnőtt életében is elkísérheti. Az antiszociális vagy erőszakos viselkedés a „becsúszott” gyerekek esetében hatványozottan érvényesülhet. Nehezebb a beilleszkedés, tanulási és társas problémák jelentkezhetnek. A sokkal barátságosabb változat az lehet, hogy a nem kívánt terhesség okozta kezdeti sokkot és bizonytalanságot szakember oldani tudja. Vagyis a várandósággal és a babával kapcsolatban érzett negatív érzelmek felvállalásával azok megoldásához is közelebb lehet kerülni.
Borítókép forrása: shutterstock.com