Volt idő, amikor úgy érezted, hogy a gyermeked egyben a legjobb barátod is? Mi történt azóta? Kamasz lett és megváltozott minden. Nem tudsz róla szinte semmit. Mintha mindent harapófogóval kellene belőle kiszedned?
A kamaszkor nehéz időszak. Mindenki számára. a szülők és gyermekeik kapcsolatában gyakran viharos, érzelmekkel teli évek ezek. A gyermek hirtelen elzárkózóvá, dacosabbá válhat, míg a szülők azt érezhetik, hogy elvesztették azt az erős köteléket, amely a korábbi években jellemezte a kapcsolatukat. A kamaszkor egy természetes fejlődési szakasz, amely során a fiatalok keresik identitásukat, önállósodnak, megkérdőjelezik a tekintélyt és lényegében mindent. A kritikus gondolkodás kezd az erősségükké válni és ezt előszeretettel vágják a fejünkhöz. Mindez nem jelenti azt, hogy a kapcsolat menthetetlen lenne és végleg elromlott, de tény, hogy érzékelhető a távolodás. Ugyanakkor ez a természet rész, a leválás ideje. Az állatvilágban is eljön annak az ideje, hogy a szülő elkergeti magától a kölykét. Nos, ez is az. Ez esetben nekünk nem is kell vadítani. Hogyan kerülhetünk ismét közel a kamasz gyermekünkhöz?
A távolság hátterében
A kamaszkor során az agy még fejlődésben van. Ez a terület felelős a döntéshozatalért, az érzelmek szabályozásáért és az empátiáért. A hormonális változások, az önmaguk keresése és a társas elismerés iránti vágy miatt a serdülők gyakran impulzívak, érzékenyek és hajlamosak elutasítani a korábbi kötődési mintákat. A szakemberek szerint ez az időszak nem lázadás, hanem lényegében egyfajta strukturálódás. A tini próbálja meghatározni, hogy ki ős és mindezt a szüleitől függetlenül kívánja megtenni.
A kamasszaval való kapcsolódás újraépítése
Minden szülő elveszíti ilyenkor egy kicsit a gyermekét. Így volt ez velünk is. Akkor is, ha az idő távlatából visszatekintve laza menet volt. Talán a szüleink másképp emlékeznek. A lényeg, hogy ez is egy állomás, amelyet meg kell élni és tapasztalni. Addig azonban nem kell lemondani a csemeténkről. Van teendőnk.
Érzelmi elérhetőség és türelem
A legfontosabb dolog, amit egy szülő tehet, hogy jelen van: fizikailag és érzelmileg. Ha a fiatal zárkózott, nem szabad erőltetni a beszélgetést, de mindig tudassuk vele, hogy elérhetők vagyunk. A felszínes kérdések helyett próbáljunk a lelkéhez férkőzni, de nem minden áron.
Ítélkezésmentesen
A serdülők különösen érzékenyek az elutasításra. Ha úgy érzik, hogy a szülő kritikus, elutasító, akkor nem fognak megnyílni. Fontos a megértés szándéka, nem a javítás. Ha mindig keressük azt, amibe bele lehet kötni, persze, hogy konfliktusokba ütközünk. Helyette a feltétel nélküli elfogadást gyakoroljuk.
Közös tevékenységek
Habár úgy tűnhet, hogy a tininek semmi sem jó, valójában figyelemre és megértésre van szüksége. Ezért a közös, csak rá (egymásra) fókuszáló, tartalmas programok segíthetik, hogy újra kapcsolódhasson a szülő gyermekével.
Határok és szabadság
A tinik vágynak az önállóságra, de szükségük van határokra is – olvasható a Child Mind szakértőinek tollából is. A rugalmas, de következetes szülői jelenlét segít nekik eligazodni. A túlzott kontroll többet árt, mint használ, ezért helyette viselkedjünk úgy, mint egy mentor.
Önreflexió
Szülőként megélni nehéz, ha az azelőtt bújós, minden titkot megosztó serdülő egyszer csak kilép ebből a körből. A fiatalok dolgoznak önmagukon, mást sem tesznek ebben az időszakban, de szülőként is érdemes önvizsgálatot tartani. A gyermekkel való kapcsolat gyakran a szülő viselkedését tükrözi.
Segítség
Nem minden családban megy ez rugalmasan és könnyen. Az élet tartogathat a kamasz eltávolodásán kívül más nehézségeket is, amelyek csak tovább mélyíthetik a szakadékot. Ha a feladat kimeríti a szülőt vagy nem találja a megoldást, a pszichológiai szakember segítsége vagy a családterápia segíthet.
Nyitókép forrása: Midjourney
