Gondolkodtál már azon, hogy a születési sorrend vajon befolyásolja-e a személyiségedet, döntéseidet vagy akár az élethez való hozzáállásodat? Ha igen, akkor azért olvass tovább, ha nem, akkor pedig azért.
A válasz egyre inkább igen – legalábbis pszichológusok és fejlődéslélektani szakértők szerint. Bár minden ember egyedi, a kutatások azt mutatják, hogy az, hányadik gyermekként érkezünk a családba, jelentős hatással lehet arra, hogyan látjuk a világot – és hogyan működünk benne.
Elsőszülöttek: a felelősségteljes vezetők
Az elsőként született gyerekek gyakran kapják meg a “kis felnőtt” szerepét. Rájuk jellemző a felelősségtudat, a maximalizmus és az erős kötelességtudat. Mivel szüleik rájuk gyakran nagy elvárásokat helyeznek, és kezdetben csak velük foglalkoznak, az elsőszülöttekből gyakran lesznek vezetők, tanárok, orvosok vagy más tekintélyes szakmák képviselői. Ugyanakkor hajlamosak lehetnek a szorongásra és a túlzott önkritikára is.
Középső gyerekek: a béketeremtők
A „szendvicsgyerekek” – vagyis a középső testvérek – gyakran érzik úgy, hogy kimaradnak a rivaldafényből. Nem ők a nagy, és nem ők a legkisebb sem. Emiatt általában kiváló diplomaták, akik megtanulják, hogyan közvetítsenek mások között. Sok középső gyermek erős szociális készségekkel rendelkezik, empatikus és együttműködő – ugyanakkor előfordulhat, hogy küzdenek az önazonosság megtalálásával.
Legkisebbek: a szabad lelkek
A legfiatalabb gyerekekre gyakran kevesebb szülői szigor és elvárás jut, ezért sokszor szabadabb, kreatívabb személyiségek lesznek. Szeretnek a figyelem középpontjában lenni, gyakran humorosak és spontánok. Az is előfordul, hogy kevésbé érzik a felelősséget, mint idősebb testvéreik, de könnyebben kockáztatnak és új utakat keresnek az életben.
Egykék: az érett és felnőttes gondolkodásúak
Az egykék külön kategóriát képviselnek: ők nem osztoznak a szülői figyelmen, így gyakran korán felnőtt szerepbe kerülnek. Jellemző rájuk az önállóság, az érett gondolkodás és az erős belső világ. Ugyanakkor előfordulhat, hogy nehezebben viselik a kritikát vagy a versenyhelyzeteket, mivel nem volt testvér, akivel megtanulták volna a rivalizálást.
Miért fontos ez?
Az, hogy egy gyermek hányadikként születik a családba, vagyis a születési sorrend hatása nem merev szabályrendszer – inkább egyfajta kiindulópont, amely segíthet jobban megérteni önmagunkat és kapcsolatainkat. Érdemes tudatosítani, hogy ezek a minták milyen előnyökkel és esetleges nehézségekkel járnak, hiszen ezáltal tudatosabban alakíthatjuk a viselkedésünket – a munkahelyen, párkapcsolatban, szülőként vagy épp barátként is.
