Decemberben már nagyon hamar besötétedik, és ez különösen hétvégéken okozhat gondot: kész a lecke, megvolt a kinti rohangálás, de el kellene tölteni valamivel az időt. Ilyenkor jönnek képbe a társasjátékok, amik nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is élvezetes szórakozást jelenthetnek.
Uno
Az Uno már egy meglehetősen elterjedt kártyajáték, de sokszor csak akkor érzünk rá igazán az ízére, ha hosszú idő után újra elővesszük. A szabályok csak elsőre tűnnek bonyolultnak; négyéves kortól már szokták játszani a gyerekek. A kártyákon számokat és színeket találunk. A cél, hogy a kártyák egymásra pakolgatásával mindtől megszabaduljunk. Vannak azonban nehezítő tényezők: a kártyák utasítanak bennünket. Vagy arra, hogy adjuk oda másnak a paklinkat, de olyan is van, hogy megfordul a kör, így ha éppen nyerésre állnánk, az utolsó pillanatig változhat a végkimenetel.
Takenoko
Ez a társas három díjat is kapott 2012-ben, és ez nem véletlen: a szabályok könnyen megtanulhatóak, így nyolcéves kortól is játszható. A játék során egy kertet építünk, ahol egy kertész segítségével bambuszt termeszthetünk, amiket a panda lelegel. Ezzel nem árt nekünk, sőt, mivel különböző akciókártyákat kapunk a játék során, amik teljesítésével pontokat szerezhetünk. A feladatok közül az egyik, hogy a panda különböző színű és mennyiségű bambuszokat fogyasszon el. A bambusznövesztéshez vízre is szükségünk van, amit szintén elő kell teremteni, továbbá a dobókockával ,,kisorsolt” időjárási viszonyok is befolyásolják a növekedését. Rendkívül pörgős játék, ami sosem ugyanúgy zajlik.
Dobble
Ugyan kártya-alapú, mégsem a klasszikus kártyajátékok közé sorolható. Minél többen játsszuk, annál izgalmasabb. A játék során egy kártyát középre teszünk, a maradékot pedig elosztjuk a játékosok között. A feladat az, hogy a különböző méretű ábrák közül megtaláljuk azt, ami a miénken is szerepel. Csakis akkor tehetjük le középre a kártyánkat, ha megmondjuk, mi az, ami mindkettőn szerepel. Az nyer, aki először teszi le az összes kártyáját. Nagyon pörgős játék, akár öt perc alatt is lehet végezni vele, úgyhogy ha addig szeretnénk lefoglalni a gyerekeket, míg kifő a tészta a vacsorához, ideális.
Patchwork
Ez csupán két ember játszhatja, de ez semmit nem von le az értékéből. A cél, hogy a különböző alakzatokkal minél jobban lefedjük a takarónkat. Ebben az esetben nem pénzzel fizetünk a textil-darabokért, hanem gombokkal, illetve idővel. Ha sokat játszottunk a Tetrisszel annak idején, előnyből indulunk, mert a patchwork-formák is nagyon hasonlítanak a Tetrisben látott alakzatokhoz, úgyhogy innentől csak az a cél, hogy minél hatékonyabban és gazdaságosabban haladjunk a takarónkkal.
Rabló römi
A végére egy olyan régi játékot elevenítünk fel, amihez bárki megtalálja otthon a rég elfeledett hozzávalót: a francia kártyát. Sokkal izgalmasabb a sima röminél, mert nem kell addig várni, hogy összejöjjön az 50-es érték a tercekből: egy terccel már el lehet kezdeni, és ahogy a többiek is leteszik amijük van, úgy variálni a lapokat. Ez a fajta kártyajáték rendkívüli koncentrációt igényel, és erősen fejleszti a logikát, mert ha nyerni akarunk, lépésről-lépésre meg kell tervezni, hogy mit, hova teszünk.
Nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
