A kicsi gyerekek „munkája”, hogy játszanak. Méghozzá a lehető legtöbbet és ebben a szülők is segíthetik, sőt játszhatnak is a gyerekekkel együtt.
Bármennyire kevés játéka is volt a korábban élt gyerekeknek, az mindig a fejlesztésükhöz járult hozzá úgy, hogy abból mit sem sejtettek. Ahhoz, hogy felnőttként minél sikeresebbek legyenek. Volt idő, amikor a gyerekek sokkal több időt töltöttek a szabadban, és a környezetük adta a játékeszközöket is. A kövek, a gallyak, a virágok, a sár, a bicikli, a roller mind olyan eszközök voltak, amelyek mozgásra, alkotásra, fantáziálásra késztették őket. A játék akkor sem és most sem elhanyagolható. Kétségtelenül megváltoztak a játékok. Nemcsak szélesebb a választék, de modern technikát is a kicsik kezébe ad. A játék során a gyerekek maradhatnak magukra és egyedül is kiválóan érezhetik magukat, de akár közös tevékenység is lehet. Ennek köszönhetően játszás során nemcsak a fizikai és szellemi képességek fejlődnek, de a szociális kompetenciáik alapjait is játék közben sajátítják el a gyerekek. Szükség van arra, hogy egyedül vagy társaival is együtt játszhassanak a kicsik. A csoporton belüli játéknak több típusa létezik, amelyek mindegyike fontos fejlődési szakasza a gyerekek életében.
Magányosan
De nem szomorúan. A gyerekeknél elérkezik az az idő, amikor igényük van arra, hogy a közelükben lévő kortársaitól is kicsit távolabb kerüljön és a maga csendességében, az általa választott játékokkal játszanak. Nem azt jelenti, hogy gyermekünk már utálja embertársait, hanem azt, hogy igénye van a felfedezésre, a megismerésre. A természet még nagyobb terepet és lehetőséget ad a felfedezésre. Az ott látottakat utána otthon, könyv segítségével is mélyíteni lehet.
Nézelődik
Egy magasabb szintre emelkedve a gyerekek egyre kíváncsibbak a környezetükre és az ott történő dolgokra, így egyre több mindenre felfigyelhetnek és rákérdezhetnek. Nemcsak kérdeznek, hanem megállapítanak, magyaráznak, megfigyelik a történéseket. Alaposan megnéznek személyeket, tárgyakat és akár el is időzhetnek mellette, ezért a szülők számára nagy türelemre van szükség, hogy hagyják gyermekeiket a maguk ütemében megismerni, vizsgálódni.
Együtt mégis külön
Láttunk már egymás közelében, de mégis egymástól külön játszó gyerekeket, akik hajba is tudnak kapni, ha azt érzik, hogy játékuk veszélyben van. Ha a játékokból elegendő van és mindegyikük megtalálja az elfoglaltságát, akkor egymástól függetlenül, nyugodtan, de külön játszanak a gyerekek. Még az egyforma számú, színű játékok megléte sem garantálja azt, hogy a gyerekek ne vitatkozzanak. Bármennyire is frusztráló ez a szülőknek, valójában nagyon fontos szociális téren, hiszen ezáltal tanulják meg, hogyan viselkedjenek konfliktushelyzetben.
Többen és együtt
Eljön az az idő — úgy hároméves kor körül —, amikor a gyerekek már jól tudnak egyedül játszani és egész sok időt el tudnak tölteni a játékokkal. Még nagyobb örömet okozhat számukra az, hogy a játéktevékenységet nem egyedül, hanem kortársaikkal kell megosztani. Az együtt játszás egyre nagyobb élvezet lesz és már azt is egyre kevesebb lesz a veszekedés.
Igazán együtt, csapatban
Igazi kis csapattá tud összeverődni és együtt játszani egy csapat gyerkőc. Ezt már tudatosan választják meg. Nemcsak azt, hogy ki tartozzon a csapatba, hanem azt is, hogy mi legyen a játék. Igazi összmunkává, játékká fejlődik az, hogy több gyerkőc együtt van. A csapatjátékhoz már bizonyos fokú érettség szükséges.