A televízió a számítógép elterjedése előtt csúcstartó volt a szórakozásban: családi program volt leülni elé és nézni a kedvenc programokat, legyen az vetélkedő, közéleti műsor vagy éppen egy humorra fókuszáló adás. Akkoriban a legritkább esetben írtak külön zenét a tévéműsorokhoz, ezért most összeszedtük, hogy egykori kedvenc adásaink zenéit kik is szerezték.
Szeszélyes évszakok
A Szeszélyes évszakok 1981 márciusában mutatkozott be. Az egyik legkultikusabb szórakoztató sorozat volt, ami egészen 2004-ig gazdagította a kínálatot. Műsorvezetője a feledhetetlen Antal Imre volt, és egy ideig Kudlik Júliát is láthattuk az oldalán. Évente négy adást mutattak be, melyben kiváló színészek adtak elő hosszabb-rövidebb kabarészámokat. Itt tűntek fel szárnypróbálgató humoristák és végzős színészek is, mint Boncz Géza, Maksa Zoltán, Szacsvay László és Mikó István.
A bevezetőzene mindenkinek a fülében csenghet. A dallamok egy brit zenésztől származnak, mégpedig Rick Wakeman-től. A jellemzően progresszív rockot játszó Wakeman a Yes együttes tagja volt. A klasszikus zongoráról a rockra váltott át, majd egy időben keresztény zenében is kipróbálta magát. Magyarországon kétség kívül erről a daláról volt ismert, ám akkoriban még nem tudtuk, kihez kössük:
A Hét
1970-ben indult a Magyar Televízió hírmagazinja. A vasárnap esti program rendszerint külpolitikai témában készített riportokat, de idővel a belpolitikához is bátrabban nyúltak a műsor szerkesztői. A Hét különlegessége az volt, hogy megelőzte a korát: sokszor olyan helyszínekről kaptunk tudósítást, ami máshol elképzelhetetlen lett volna. Ez részben az első főszerkesztőnek, Polgár Dénesnek volt köszönhető, hiszen akkoriban a témák engedélykötelesek voltak, így komoly munkája volt abban, hogy egy-egy témát bemutathassanak. 2003-ig számtalan főszerkesztő dolgozott a Hét című műsoron, így például Hajdú János, Aczél Endre, Szombathy Pál és utolsóként Baló György is.
Az első főcím a Led Zeppelin How many more times című dala volt, amit 1981-ben egy újabb követett. Nemcsak magát a főcímet változtatták meg, hanem a zenét is, amit Vangelis a L’enfant című szerzeményére cseréltek. Az Oscar-díjas görög zeneszerző az Opera sauvage című albumára szánta ezt a művet, ám nem ez a legismertebb munkája: ő szerezte a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász és az 1492 – A paradicsom meghódítása című filmek zenéit is.
Ablak
Az Ablak egy péntek esti közszolgálati műsor volt. 1980 januárjában indult, eleinte minden második pénteken, majd hat évre rá már hetente zárhattuk ezzel a hétköznapokat. A stúdióban a témák igazi szakértői ültek. Olyan nagy nevek dolgoztak rajta, mint Aigner Szilárd, Déri János, Endrei Judit és Horvát János. Itt lett igazán ismert Bálint György, azaz Bálint Gazda is, aki végig úgy érezte, hogy a televízióban való szereplés jelentősége sokkal kisebb, mint a felelősség, ami ezzel jár.
A program zenéjét a Space együttes jegyzi. A francia banda az úgynevezett űrzene vonalon találta meg magát, ami az elektronikus műfaj egy változata. Az ,,Ablak nyitánya” a harmadik albumukon szerepel, és 1978-ban került a piacra. A Final signal nem a legnagyobb slágerük, de a magyar hallgató valószínűleg erre kapja fel leginkább a fejét.
Panoráma
Ez a külpolitikai műsor is a legismertebbek közül volt való. 1981-ben indult, és akkora népszerűsége volt, hogy a televízió főműsoridőben vetítette. Olyan különleges felvételeket láthattunk, amik ritkaságszámba mentek, így tudósítást követhettünk végig a délszláv háborúról, de a még a Ceaușescu-per felvételeit is megszerezték. Chrudinák Alajos, Sugár András és Baló György voltak a műsor kiemelkedő tudósítói és riporterei, akik mindig bátran választottak témát. A műsor 1994-től 1999-ig szünetelt, majd végül 2010-ben teljesen megszűnt.
A nyitó dallamokat a német Tangerine Dream nevű együttes alkotta meg; az 1981-es Exit lemezen hallható. Az elektronikus zenét játszó együttes még 1967-ben jött létre, és a mai napig aktív: 83 albumuk jelent meg, legutóbbi nem is olyan régen, 2021-ben.
Delta
A Delta egy rendkívül érdekes, tudományos híradó volt. A Magyar Televízió egyik legrégebbi műsoraként tartható számon: 1964. január 31-én ment le az első adás, és egészen 1996-ig töretlenül mutatott be érdekesebbnél érdekesebb tényeket a tudomány és a technika fejlődéséről világszerte. Újraélesztésére 2001-ben került sor; ez a széria 2012-ig volt látható. Mivel ez volt a királyi tévé negyedik tudományos műsora, így a Delta nevet kapta, mely a görög ábécé negyedik betűje. A műsorvezetői székben Kudlik Júlia ült, aki az 1500 adást megélt epizód tetemes részében jelen volt.
A Delta főcíméről megoszlanak a vélemények. Mint a főcím alatti kommentszekcióban látható, sokaknak gyerekkori traumát okozott a zene, míg mások imádták. A vegyes érzelmeket kiváltó dallamok Tom Dissevelt és Kid Baltan fejéből pattantak ki még 1957-ben, jóval a szintetizátor megjelenése előtt. Ehhez társult a nyitányban a Delta képi világa, a hóban menetelő emberek, a repülőgépek és a hegyek látványa, ami az elektronikus zene úttörőjével félelemmel vegyes borzongást idézhetett elő a nézőkben.
EZ+AZ
A műsor Déri János szórakoztató programja volt, ahol rovatokkal különítették el egymástól a témákat. A Pocsék Áruk Fóruma a Fábry Sándor által bevezetett Dizájn Center elődjeként tartható számon, amikor is Déri János használhatatlan termékeket mutatott be. A Tücsök és Bogár is népszerű eleme volt az EZ + AZ-nak, melyben Peterdi Pál szemlézett vicces vagy éppen meghökkentő újsághirdetéseket, és kommentálta azokat.
A műsor bevezetőzenéje a Mozzart Money című dalának összevágásából készült. Az 1987-es egy italo diszkósláger, mely műfaj ugyan Olaszországból ered, ez a dal mégis egy német úriemberhez köthető, akinek fénykora csupán három évig tartott, és a dal megjelenése után nem sokkal le is csengett.
Budapesti Regionális Híradó
Ez a műsor kifejezetten a budapestieknek szólt. Kizárólag a főváros problémáiról és híreiről számoltak be: a kátyúkról, a parkokban elhelyezett padokról és a parkolási helyzetről.
Zenéjét nem kisebb kiválóság írta, mint az, aki a Malév indulóját: Presser Gábor dallamait vették kölcsön a szerkesztők. Az 1982-es La Baletta No. 2-t hallhattuk, míg a sok-sok Budapest felirat volt látható egymás alatt, majd légi felvételek a városról és végül a címer. Az alkotás a művész Electromantic című albumán jelent meg.
Nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix