A királynő időnként kék ruhában jelent meg családi esküvőkön, ahol az ifjú pár házassága később problémákba ütközött vagy felbomlott. A királyi divat és a hagyományok összefonódása így sokak szerint egyfajta baljós szimbólummá.
A brit királyi családban semmi sem „csak úgy” történik. Egy színválasztás, egy kalapdísz, egy bross, de még egyetlen hajtincs íve is képes jelentést kapni, vagy éppen legendát növeszteni maga köré. És ha van valami, amit a monarchia rajongói imádnak, azok a furcsa mintázatok, a „véletlenek” és az állítólagos átkok. Most épp egy ilyen rejtélyes történet került előtérbe: az úgynevezett „kék átok”, amely szerint baljós ómennek számított, ha II. Erzsébet királynő kék ruhában jelent meg egy királyi esküvőn. A pletyka, a mintázat, vagy inkább a királyi babona az évek során szépen felépítette magát: a kék outfit, a mosolygó királynő, a templomi csillogás, és utána, repedések, botrányok, külön utak, válások, sőt, néha teljesen széthulló házasságok. Véletlen? A monarchia világában a véletlen mindig csak átöltözött sors.
Véletlen egybeesés vagy királyi átok?
A brit királyi protokollban a ruhák színei sosem puszta esztétikát jelentenek. II. Erzsébet híres volt arról, hogy erős, élénk színeket viselt, nemcsak azért, mert jól álltak neki, hanem mert a tömegben így mindig könnyebb volt kiszúrni. A kék egyébként is a királyi elegancia klasszikus árnyalata: hűvös, tekintélyt parancsoló, és tökéletesen illik a brit arisztokrácia fegyelmezett világához. Csakhogy idővel sokan észrevettek egy visszatérő „szabályt”: amikor a királynő kékben jelent meg egy esküvőn, a frigy mintha nem lett volna hosszú életű. És innen indult a legenda.
Mit üzen a kék szín?
A királyi család történetében bőven akadnak megroppant kapcsolatok, így nem meglepő, hogy a rajongók és a bulvár elkezdte egyetlen látványos elemhez kötni a „sors jelét”: a királynő átkozott árnyalatú ruhájához. És persze a legizgalmasabb rész: a legenda szerint Erzsébet pontosan tudott erről. A királyi esküvőkön a királynő öltözéke mindig kiemelt figyelmet kapott. Egyesek szerint a színek a hangulatot tükrözték: öröm, támogatás, nyugodt beleegyezés. A babonásabbak viszont azt állították: ha ebben a színben van, az inkább hűvös távolságtartás, egyfajta „nem vagyok biztos ebben” rezgés. A bulvár pedig természetesen rátette a koronát: mi van, ha Erzsébet ezzel diszkréten jelezte, hogy nem hisz a frigyben? Vagy éppen azt, hogy már előre látja a bajt?