Az álmatlanság több millió felnőttet érint világszerte, és nemcsak azt jelenti, hogy nehezen alszol el, hanem azt is, hogy az éjszakai felébredések vagy a korai ébredés miatt nem tudsz pihentetően aludni.
Az álmatlanság, legyen szó nehéz elalvásról, gyakori ébredésekről vagy túl korai ébredésről, nem csak kellemetlen, hanem az egész test működését befolyásolja. A szervezet ugyanis alvás közben regenerálódik: ekkor épülnek az idegpályák, ekkor erősödik az immunrendszer, ekkor áll helyre a hormonháztartás. Amikor az alvás tartósan elmarad, a test fokozatosan feléli a tartalékait, és olyan változások indulnak el, amelyek hosszú távon komoly betegségekhez vezethetnek. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan hat a tartós alváshiány a szervezetre.
Felborítja a hormonrendszert és az anyagcserét
A krónikus alváshiány az egyik legerősebb hormonális stressz a szervezet számára. A kortizol, a stresszhormon, tartósan magas szinten marad, ami állandó készenléti állapotot hoz létre. Ezzel párhuzamosan sérül a jóllakottságot és éhségérzetet szabályozó leptin–ghrelin egyensúly is, így a szervezet több kalóriát kíván, és nehezebben is szabályozza a testsúlyt. Ennek hosszú távú következménye lehet az elhízás, a vércukorszint ingadozása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Gyengíti az immunrendszert
Alvás közben erősödik az immunrendszer, ekkor termelődnek azok az anyagok, amelyek segítik a szervezetet a fertőzések elleni védekezésben. Ha az álmatlanság rendszeres, az immunsejtek aktivitása csökken, és a szervezet fogékonyabbá válik a vírusokra, baktériumokra és gyulladásos folyamatokra. A krónikus alváshiány gyakran visszatérő betegségekhez, lassabb gyógyuláshoz és általános gyengeséghez vezet.
Növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát
A szív különösen érzékeny az alvásminőségre. Az álmatlanság tartós fennállása emeli a vérnyomást, rontja az érfalak rugalmasságát, és fokozza a gyulladásos folyamatokat. Ezek a tényezők együtt növelik a szívroham, a stroke és a magas vérnyomás esélyét. Kutatások szerint azok, akik rendszeresen 6 óránál kevesebbet alszanak, nagyobb arányban küzdenek keringési problémákkal.
Károsítja az agyműködést és a mentális egészséget
Az agy alvás közben tisztítja meg magát a napközben felhalmozódott „idegi hulladéktól”, és ilyenkor történik a memória rögzítése is. Hosszú távú alváshiány esetén romlik a koncentráció, gyengül a memória, lassul a reakcióidő, és csökken a döntéshozó képesség. Mentális oldalról pedig gyakrabban jelentkezik szorongás, hangulatingadozás, ingerlékenység és depresszív állapotok. A tartós alvászavar még a kiégés kialakulásához is hozzájárulhat.
Felgyorsítja az öregedést
Az alvás hiánya sejtszinten gyorsítja az öregedési folyamatokat. Csökken a kollagéntermelés, romlik a bőr rugalmassága, hamarabb jelennek meg a ráncok, és lassabbá válik a szövetek regenerációja. Az alváshiány emellett fokozza a gyulladásos folyamatokat, ami szintén öregítő hatású.
Hatással van az emésztésre és a hormonális ciklusokra
A bélflóra működése és az emésztési ritmus is sérülhet, ami puffadáshoz, irritábilis bél szindrómához és emésztési zavarokhoz vezethet. A női hormonrendszer pedig különösen érzékeny az alvásmegvonásra: felborulhat a ciklus, csökkenhet a termékenység, és gyakoribbá válhatnak a hangulati ingadozások.