Barry Keoghan nemrégiben őszintén beszélt a függőséggel vívott harcáról és a múltjának mély sebeit hordozó gyermekkorról. Története nem csupán a túlélésről szól, hanem arról is, hogyan válhat a fájdalom motivációvá és inspirációvá.
Barry Keoghan neve ma már egyet jelent a tehetséggel és az elismeréssel, de az odáig vezető út korántsem volt könnyű. A dublini Summerhill negyedben nőtt fel, ahol a drogproblémák mindennaposak voltak. Édesanyja heroinfüggősége miatt Barry és öccse, Eric, öt éves koruktól kezdve hét éven át tucatnyi különböző nevelőotthonban éltek. Végül nagymamájuk vette őket magához. Édesanyja akkor hunyt el, amikor ő még csak 12 éves volt. A halál oka túladagolás volt, ami mély nyomot hagyott Barry életében.
Keoghan indulása
A gyermekkorában átélt traumák és a családi tragédiák ellenére Barry nem hagyta, hogy múltja meghatározza jövőjét. Bár fiatalon iskolai színdarabokban szerepelt, komolyabban akkor kezdett el a színészettel foglalkozni, amikor 15 évesen jelentkezett egy nyílt meghallgatásra. Ez indította el karrierjét, amely során olyan filmekben tűnt fel, mint a Egy szent szarvas meggyilkolása, a Dunkirk vagy A sziget szellemei.
Mélység megélése
A hírnév azonban újabb kihívásokat hozott. Barry elismerte, hogy a hollywoodi nyomás és a múltjából fakadó sebek miatt ő is a drogokhoz fordult. Még fia, Brando, 2022-es születése sem tudta azonnal megállítani ezt a lejtmenetet. Azonban az önreflexió és a segítségkérés révén sikerült szembenéznie függőségével.
Barry fizikai sebeket is visel múltja emlékeként. Egyik karján egy hosszú heg húzódik, amelyet egy húsfaló baktérium okozott, és majdnem az amputációhoz vezetett. Másik csuklóján édesanyja nevét viselő tetoválás látható, amely emlékezteti őt gyökereire és azokra a nehézségekre, amelyekkel megküzdött.
A közösségi média és a nyilvánosság sem mindig volt kegyes hozzá. Kapcsolata Alyson Kieransszel, Brando édesanyjával, 2023-ban ért véget, és fiával kapcsolata miatt is támadták.
Felállni és menni tovább
Ma Barry Keoghan nemcsak színészként, hanem emberként is példakép. Története azt mutatja, hogy a múlt fájdalmai ellenére is lehet újrakezdeni, és a legmélyebb sebekből is lehet erőt meríteni. A színész azt vallja, nem engedi, hogy a múltja miatt sajnálják. Azt szeretné, ha éppen ez adna másoknak erőt, motivációt és inspirációt.