Gondoltad volna, hogy akár naponta többször is hazudunk? Az ártalmatlan torzítás és szépítés tehát mindennapjaink része, de a mitománia ennél extrémebb méreteket ölt.
Életünk során számtalanszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy megoldásként hazudunk. Legtöbb esetben ártatlan mindez és magunk vagy más védelmében, esetleg jobb színben való feltüntetésünk érdekében tesszük. Igen, mindenki és akár naponta több füllentést is elenged. Ennek nagymesterei a mitomániások. Azok, akik ezt kényszeresen teszik. Róluk lesz most szó.
Kis hazugság, nagy hazugság
A más néven kóros hazudozásként is ismert pszichológiai jelenség olyan, amelyet a valóság eltorzításának kényszere jellemez. Még csak célt vagy hasznot sem kell e mögött keresni. Ez a viselkedési zavar nem pusztán ártalmatlan játék a valósággal, hanem rendszeresen ismétlődő, tudatos hazugságok. Mindenki füllent valamilyen formában és minőségben, de mitől válik ez mániává, kórossá?
A mitománia
A mitomániás személy gyakran kényszert érez arra, hogy hazudjon, még akkor is, ha ennek nincs nyilvánvaló haszna és azzal különösebb célja sincs. Felnagyítva, dramatizálva meséli el az eseményeket és bizony gyakori elem lehet, hogy ellentmondásokba keveredik.
Az általa kitalált történetek lehetnek lenyűgözőek, drámaiak, sőt fantasztikusak is, már-már hihetetlenek. Mindezt úgy adja elő, hogy azt maga is elhiszi, beleéli magukat. Az ilyen személy általában nem az igazsággal viaskodik. Azért torzít, mert a hazugságok segítik őt abban, hogy egy képzeletbeli világot megteremtsen, amelyben fontosabbnak vagy népszerűbbnek érezheti magát. Nem az a szándék vezérli, hogy másokat átverjenek, vagy manipuláljanak.
Sok esetben a kórosan hazudozók maguk is elhiszik a történeteiket, amitől még nehezebb felismerni és kezelni ezt az állapotot. Még csak bűntudatot sem érez amiatt, hogy nem a valóságot mondja és annak sincs látható jele (izzadás, elvörösödés), hogy torzítja a valóságot. Ha mégis lelepleződik, akkor sem bánja meg azt, amit tett, viszont megorrolhat arra, aki felfedi hazug világát. Milyen oka lehet annak, ha valaki mitomániássá válik?
…és ami mögötte van
A szakirodalom szerint a mitománia nem tartozik a pszichológiai zavarok közé, azonban azok tüneteként már értelmezhető. A kóros hazugság tehát gyakran megfigyelhető néhány személyiségzavarban (antiszociális, nárcisztikus, borderline, bipoláris, skizofrénia) szenvedőknél. Ezekben az esetekben a hazugság egy eszköz lehet arra, hogy a személy fenntartsa a tökéletesség vagy magasabbrendűség illúzióját.
A mitomániát gyakran kötik össze az önbizalomhiánnyal és a figyelem utáni vággyal. A hazugságok által próbál kompenzálni, több figyelmet, csodálatot, elismerő tekintetet vagy szavakat kicsikarni másokból.
A gyermekkori trauma, az érzelmi vagy fizikai bántalmazás is hozzájárulhat a mitománia kialakulásához. Az ilyen háttérrel rendelkező ember hajlamos lehet egy saját valóság megteremtésére, hogy meneküljön a múltbéli fájdalmai elől.
Azt is feltételezik, hogy ez a jelenség az agyi kémiai folyamatok zavarával is összefüggésben van. Az agy jutalmazó rendszerének zavara is okozhatja azt, hogy valaki képtelen ellenállni a hazugságnak.
A társadalmi nyomás, az elvárások és az elismerés iránti vágy szintén szerepet játszhat ebben. Egy olyan környezetben, ahol az értéket csakis a siker jelenti, az ember hajlamosabb lehet a saját valóságának szépítésére.
Hogyan kezelhető a kóros hazudozás?
A mitománia kezelése nem egyszerű feladat, mivel az érintett gyakran nem ismeri el problémáját. Már csak azért sem, mert saját hazugságát elhiszi és beleéli magát, így csak nagyon ritkán kerül a gond szakértő elé. Azonban szakember segítségével feltárhatóak a viselkedés gyökerei és megtanulhatja felismerni a hazugsásra irányuló kényszerét és más módokat találhat arra, hogy kezelje a belső bizonytalanságát.
A mitománia olyan jellegű probléma, amely nem csupán az érintett személy, de a környezetében élők számára is kihívást jelenthet. Azzal, hogy nem veszik figyelembe, a gond, a hazugságspirál csak egyre nő. Azonban megértéssel, türelemmel és szakszerű segítséggel lehetséges kezelni.
