Bár az emberi szervezet alapvetően jól tűri a – nem túlságosan extrém – hideget, azért számolunk kell néhány negatív hatással, ha hosszabb időn át kifejezetten hűvös környezetben vagyunk. Ezek közé tartozik a testhő csökkenése, a vérkeringés lassulása és persze a fagyási sérülések is. Végtagjaink különösen ki vannak téve a zord időjárásnak – cikkünkből kiderül, miként hat ez rájuk.
Élettani változások
Amikor huzamosabb időt töltünk hideg körülmények között, mindannyian tapasztalhatjuk, hogy először a kezeink és a lábaink kezdenek fázni. Ennek nem csupán az az oka, hogy ezeken a testrészeken nem tudunk annyira rétegesen öltözni, hanem az is, hogy a végtagokban lévő vékonyabb erek gyorsabban összehúzódnak a mínuszok hatására. Az érszűkület törvényszerűen azzal jár, hogy a keringésünk lassul, a kezeink és a lábaink pedig dideregni kezdenek.
Az erek összehúzódása miatt a bőrfelszín vérszegény állapotba kerül: ezt főleg viszketésként és bőrszárazságként élhetjük meg. Hőháztartásunk felborulása nem elhanyagolható veszély, ezért a fenti tünetek mind arra utalnak, hogy a hideg már kikezdte a szervezetünket.
Fagyveszély
Akik sok időt töltenek rendkívüli hidegben – például hegymászók vagy sarkkutatók -, pontosan tudják, hogy a kéz- és lábujjak hajlamosak leginkább a fagyásra. Ennek a fentebb részletezett erezettség az oka. A csontok és az izmok viszonylag ellenállók a faggyal szemben, ez azonban már nem mondható el az erekről és az idegekről. Hasonlóan az égési sérülésekhez, a fagyásnak is négyféle fokozatát ismerjük.
Az elsőfokú fagyás zsibbadással és égő érzéssel jár, a bőr pedig fehérré és sárgássá válik. A másodfokú fagyás után már hólyagok is képződnek a bőrön, amik csak több hét után tűnnek el. A harmadfok során a bőr teljes vastagságában sérül, és akár a mélyebb rétegek is elfagyhatnak. A negyedfokú fagyás esetén a bőr, az izomszövet és a csont is elhal, majd üszkösödésnek indul.
Ízületi fájdalmak és merevség
Az ízületvédelem elengedhetetlen, amennyiben hidegben dolgozunk, sportolunk vagy kirándulunk. Bár egyelőre nincs elfogadott magyarázat a miértre, tény, hogy a hideg idő sokunknál okoz ízületi panaszokat: fájdalmat, merevséget vagy zsibbadást. Emögött nem a hőmérséklet, hanem a nyomáscsökkenés áll, aminek hatására kitágulnak az inak, az izmok és a környező szövetek.
Mindenképp oda kell figyelnünk és óvintézkedéseket tennünk, ha amúgy is ízületi gyulladással vagy krónikus végtagi fájdalmakkal küzdünk. Ennek része lehet a réteges öltözködés, megfelelő bemelegítés mozgás előtt vagy azok a készítmények, melyek kifejezetten az ízületvédelem céljából készülnek.
Izomfeszültség
Izmaink is akkor működnek optimálisan, ha „üzemi hőfokra” melegítjük őket. A hideg időben ez nem olyan egyszerű, ami bizony panaszokhoz vezethet. Teljesen tipikus, hogy gyakrabban görcsöl be a lábunk, esetleg a kezeink. A hűvös időben a gyulladások is gyakoriak. Ezért a testünk megemeli a hőmérsékletet, hogy megállítsa a vírusok terjedését. A magasabb hőmérséklet viszont az izmokban fájdalom képében jelentkezik.
Sportolásnál a kulcs az alapos bemelegítés és a fokozott folyadékbevitel. Mindenképp ügyeljünk arra, hogy a térdeket, a bokákat, a csuklókat melegen tartsuk, akár speciális felszereléssel is. Amikor pedig végeztünk a testmozgással, ne maradjon el a levezetés, a nyújtás.
Kezdjük el időben a felkészülést!
Lehet, hogy nyáron vagy ősszel még távolinak tűnik a fagyos időjárás, de jobban járunk, ha már ekkor megkezdjük az előkészületeket. Szerezzünk be jó minőségű ízületvédőket, meleg felszerelést és persze vitaminkészítményeket!